Leírás
Ivák Pál 1904-ben születtet Átányban, 1971-ben halt meg Budapesten. Gyermekéveit a Heves megyei Átányban töltötte. A családjában használt gazdasági szerszámok, eszközök beleivódtak emlékezetébe, egész életére meghatározó hatással voltak. A kovácsmesterséget falubeli mesterétől tanulta A kovácsműhelyt mesterétől örökölte, ez megkönnyítette elindulását a kovács szakában. Élete nagyobb részét Átányban élte. 1964-ben figyeltek fel tehetségére a Hevesi Háziipari Szövetkezet vezetői, 1964-ben belépett a Háziipari Szövetkezetbe. Ihletét az átányi falusi házak oromdíszeiből merítette. Egyszerű, sallangmentes alkotásai szépek, arányosak voltak. Jól egészítették ki a népi kisbútorokat, szőttesekkel díszített lakásbelsőket. Újszerű tárgyait rózsákkal, tulipánokkal díszítette. Különösen szép gyertyatartókat, fali fogasokat kovácsolt, ezeket apró metszésekkel díszítette. Különlegesek voltak azok a fali gyertyatartók, melyeket Szent Györgyöt ábrázoló csempékkel díszített. A kovácsmesterség hagyományait példaszerűen ötvözte a korszerű használati igényekkel. 1971 áprilisában bekövetkezett haláláig folyamatosan dolgozott. 1964-ben megkapta a népi iparművész címet.Ivák Pál 1904-ben születtet Átányban, 1971-ben halt meg Budapesten. Gyermekéveit a Heves megyei Átányban töltötte. A családjában használt gazdasági szerszámok, eszközök beleivódtak emlékezetébe, egész életére meghatározó hatással voltak. A kovácsmesterséget falubeli mesterétől tanulta A kovácsműhelyt mesterétől örökölte, ez megkönnyítette elindulását a kovács szakában. Élete nagyobb részét Átányban élte. 1964-ben figyeltek fel tehetségére a Hevesi Háziipari Szövetkezet vezetői, 1964-ben belépett a Háziipari Szövetkezetbe. Ihletét az átányi falusi házak oromdíszeiből merítette. Egyszerű, sallangmentes alkotásai szépek, arányosak voltak. Jól egészítették ki a népi kisbútorokat, szőttesekkel díszített lakásbelsőket. Újszerű tárgyait rózsákkal, tulipánokkal díszítette. Különösen szép gyertyatartókat, fali fogasokat kovácsolt, ezeket apró metszésekkel díszítette. Különlegesek voltak azok a fali gyertyatartók, melyeket Szent Györgyöt ábrázoló csempékkel díszített. A kovácsmesterség hagyományait példaszerűen ötvözte a korszerű használati igényekkel. 1971 áprilisában bekövetkezett haláláig folyamatosan dolgozott. 1964-ben megkapta a népi iparművész címet.
1967-ben a művészet Mestere kitüntetést kapta meg.
