A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1937
Halálozási év: 2002

Leírás

Rostás Mihály 1937. augusztus 4-én született a Szatmár megyei Nagyecseden, oláhcigány családban. Apja, Rostás József híres ember volt a maga körében: üstfoltozóként nagy területeket járt be, és kiváló nyelvtehetség lehetett, mert a családi hagyomány szerint tizenegy nyelven beszélt. A II. világháborúban magyar katonaként orosz fogságba esett, ahol az orosz nyelvet is hamar megtanulta, olyannyira, hogy tolmácsként is működött. Rostás Mihály meserepertoárjának - és nem utolsósorban előadói stílusának - alapjait tőle tanulta 1947 és 1957 között, az idősebb Rostás fogságból való hazatérése és halála közötti tíz évben.Rostás Mihály 1937. augusztus 4-én született a Szatmár megyei Nagyecseden, oláhcigány családban. Apja, Rostás József híres ember volt a maga körében: üstfoltozóként nagy területeket járt be, és kiváló nyelvtehetség lehetett, mert a családi hagyomány szerint tizenegy nyelven beszélt. A II. világháborúban magyar katonaként orosz fogságba esett, ahol az orosz nyelvet is hamar megtanulta, olyannyira, hogy tolmácsként is működött. Rostás Mihály meserepertoárjának - és nem utolsósorban előadói stílusának - alapjait tőle tanulta 1947 és 1957 között, az idősebb Rostás fogságból való hazatérése és halála közötti tíz évben.
Rostás Mihály öt osztályt végzett, azután tizenkét-tizenhárom évesen már munkába kellett állnia. Tizennyolc éves korában nősült, hét gyermeket neveltek fel. A nagy változást az hozta az életébe, hogy Gyarmathy Lívia egy budapesti munkásszállón kiválasztotta a Koportos c. film (1979) főszerepére.
Kovalcsik Katalin Rostás mesekincsének lejegyzője számol be Rostás Mihály mesemondása kapcsán: arról a tapasztalatáról, hogy a szinte mindenki számára készség szinten adott, tisztán orális, improvizatív kultúra dialogizmusára jellemző, hogy Rostás gyakran panaszkodott, hogy a Zenetudományi Intézetben, “laboratóriumi” körülmények közti mesemondása nem lehet az igazi, minthogy a gyűjtők sosem szólnak közbe, holott az oláh cigány mesemondás jellemzője a közösségi rítus, ahol rokonok, barátok körében folyamatos a közbeszólás, számon kérve a mesélőn a való élet jellegzetességeit, aprólékosan részletező leírását. Ezzel együtt azonban igyekezett úgy mesélni, mintha mások is ott lettek volna, néha párbeszédet imitált közte és nem létező hallgatója közt, hogy beleélje magát a mesemondó hangulatba.
Grabócz Gábor megállapítása szerint Rostás mesemondó eszközei közül legjellemzőbbek kezdő és záró formulái, a köszöntések és köszönések, és a mitikus küzdelmek formulakészlete. Performatív eszközei közé tartoznak szabadjára engedett érzelmei: a mesemondó Rostás káromkodik, kiabál, zokog, gesztusaiban teljes teste szerepet játszik: széttárt kezével fejezi ki ámulatát, csodálatát, lábával dobrokol lódobogást utánozva, bokázik stb. Egyszemélyes színészi teljesítményébe környezetét is bevonja, még a környező tárgyakat is szerepelteti. A szavak, mimika és gesztusok mellett ugyanekkora szerep jut a hangerőnek, értelmi, érzelmi hangsúlyoknak, hanglejtésnek, beszédritmusnak.
Amikor mondanivalóját befejezi, a következőképp búcsúzik hallgatóitól:
’Legyen szerencsés aki mondta és aki hallgatta’ vagy másutt: Legyetek áldottak és szerencsések, adjon nektek a Jóisten jó éjszakát, jó erőt, egészséget kívánok
Rostás Mihály kiemelkedő mesemondó tehetségét Kovalcsik Katalin ismerte fel 1983-ban és tíz évig gyűjtötte fel 93 darabos igen terjedelmes, cigány nyelvű repertoárját. Ezt a tehetségét ismerték el, mikor megkapta a Népművészet Mestere díjat, amire nagyon büszke volt, némiképp kompenzációnak fogta föl. Kis színt hozott az életébe, hogy a díj elnyerése után a budapesti cigány folklórmozgalom is elismerte, és szereplési lehetőségeket kapott. A színpadi mesélés kedvéért néhány meséjét megtanulta magyarul, mert korábban csak cigányul mesélt. Repertoárja lejegyzett harmada 14 tündérmesét, 1 legendamesét, 2 novellamesét, 1 tréfás mesét, 2 hiedelmet, 5 tipizálatlan, meseelemekkel tűzdelt romantikus történetet, 4 elbeszélést a régi cigány életről, 1 a cigány nemzetségekről szóló beszámolót tartalmaz.
A Népművészet Mestere díjat 1990-ben kapta meg.

Források

Kéziratok, Szövegkiadások:

Grabócz Gábor – Kovalcsik Katalin: A mesemondó Rostás Mihály. Mihály Rostás a Gypsy Story-Teller A cigány nyelvű meséket gyűjt., magyarra ford./coll. and transl from Romani into Hungarian by: Grabócz Gábor és Kovalcsik Katalin — Bp. MTA Néprajzi Kutató Csoport, 1988.— 201 p. (Kriza Ildikó szerk.: Ciganisztikai tanulmányok; Hungarian Gypsy Studies 5.)
Rostás Mihály (46) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1983-85. 
1.42-84. p. E Szénégető Joskaški paramiča. AaTh 935. Megj.: Lejegyző, fordító Grabócz G. (1984-85.). 
1.43-85. p. Jack Charcoal. AaTh 935. Megj.: Angol fordító Pokoly Judit. 
2.86-120. p. E Telentjaski paramiča. AaTh 307 + AaTh 566 + AaTh 449. Megj.: Lejegyző, fordító Kovalcsik K. (1986.). 
2.87-121. p. The tale of Telentja. AaTh 307 + AaTh 566 + AaTh 449. Megj.: Angol fordító: Pokoly Judit. 

Kovalcsik K. (1984.) MTA ZTI
Rostás Mihály (49) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1986. 
Mgt.4627/B. 1-8. p. Cím nélkül. Elbeszélés a régi cigány életről. Megj.: Gyűjtötte Kovalcsik K. (1983.), fordította, lejegyezte Kovalcsik K. 
Mgt. 4927-4929. 1-79. p. E Körtefa Janoseski paramica (Körtefa János meséje). MNK 1961K* + AaTh 779A* + MNK 590*. Megj.: Fordította, lejegyezte Kovalcsik K. (1992.). 
Mgt. 4931. 1-8. p. E Edemerskii paramica (Edemér meséje). AaTh 933. Megj.: Fordította Kovalcsik K. (1994.), lejegyezte Erőss G. (1994.). 
Mgt. 4931/B-4933/A. 1-19. p. E kockaki paramica (A kocka meséje). AaTh 403A + AaTh 707. Megj.: Fordította Kovalcsik K. (1994.), lejegyezte Erőss G. 
Mgt. 5062-63. 000-000. p. E Kis Rozikaki paramica (Kis Rózsika meséje). Megj.: Lejegyezte és fordította Kovalcsik K. (1991.). 
Mgt. 5066-5069. 1-110. p. E Hegedüs Sandoreski paramica (Hegedüs Sándor meséje). AaTh X. Megj.: Lejegyezte és fordította Kovalcsik K. (1991.). 
Kovalcsik K. (1986.) MTA ZTI 
Rostás Mihály (49) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1986. 
Mgt.4926/B. 1-15. p. Cím nélkül.. Megj.: Gyűjtötte Kovalcsik K. (1985.), fordította, lejegyezte Kovalcsik K. 
Mgt.4936/B. 1-4. p. Cím nélkül. Jóslás. Megj.: Gyűjtötte Kovalcsik K. (1983.), fordította, lejegyezte Kovalcsik K. 
Mgt.4936/B. 1-5. p. Cím nélkül. Cigány nemzetségek. Megj.: Gyűjtötte Kovalcsik K. (1983.), fordította, lejegyezte Kovalcsik K. 
Mgt.4936/B. 1-15. p. Cím nélkül (Történet arról, hogy 12 éves korában megkérettek neki egy lányt, de "megcsalta" a barátjával, és ezért visszaadták a foglalót). Élettörténet. Megj.: Fordította Kovalcsik K. (1992.), lejegyezte Erőss G. 
Kovalcsik K. (1988.) MTA ZTI 
Rostás Mihály (51) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1988. 
Mgt. 5576-77. 1-21. p. E Százegyéves-eski paramiča. Nincs katalogizálva, nem mese. Megj.: Fordította Kovalcsik K. (1993.), lejegyezte Erőss G. (1992.) Történet egy nem cigány királyról, aki lányát feleségül adja a páratlan szépségű Százegyéves nevű cigány fiúhoz. 
Kovalcsik K. (1989.) MTA ZTI 
Rostás Mihály (52) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1989. 
Mgt. 5669. 1-15. p. E Dronjaski paramiča. MI H161. Megj.: Fordította Kovalcsik K. (1991.) vö. ördöghiedelmekkel: ördögök birodalma tiszta fekete, ördögök katonai szervezetben harcolnak. 
Mgt.5577B1/2-5578B1/2. 1-11. p. E Árva Piroškaki paramiča. MNK 481* + MNK 1961A2*. Megj.: Fordította Kovalcsik K. (1993.), lejegyezte Erőss G. (1992.). 
Kovalcsik K. (1992.)MTA ZTI 
Rostás Mihály (52) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1989. 
Mgt. 5578B1/2-5580B1/4. 1-21. p. E Bukott kiraljfiveski paramiča. MNK 1960G** + nem mese, igazi, cigány életből vett történet. Megj.: Fordította Kovalcsik K. (1993.), lejegyezte Erőss G. (1992.). 
Kovalcsik K. (1993.) MTA ZTI 
Rostás Mihály (52) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1989. 
Mgt. 5070/B-71/A,B. 1-15. p. E Kiš Lacikaski paramiča. MNK 552A* + AaTh 304 + AaTh 303 + AaTh 302IIa + AaTh 556F* + MNK 300A**. Megj.: Fordította Kovalcsik K. (1993.), lejegyezte Erőss G. (+K.K.) (1993.). 
Kovalcsik K. - Balogh I. (1992.) 
Rostás Mihály (48) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1985. 
1.30-39. p. Zöldlevéloszki paramicsa. MNK 463** + MI K2265 + AaTh 328 + AaTh 531 + AaTh 513A. Megj.: Gyűjtötte, fordította Kovalcsik K. (1991.), gyerekek számára lovári nyelvjárásra átdolgozta Balogh I. 
2.40-48. p. Le Fegyveres Mártonoszki paramicsa. AaTh 516 + AaTh 306. Megj.: Gyűjtötte, fordította Kovalcsik K. (1991.), gyerekek számára lovári nyelvjárásra átdolgozta Balogh I. 
3.22-29. p. Le Árgyélus Kis Miklóseszki paramicsa. MNK 400A* + AaTh 554 + AaTh 556F* + MNK *302A*. Megj.: Fordította Kovalcsik K. (1991.), gyerekek számára lovári nyelvjárásra átdolgozta Balogh I. 
Kovalcsik K.(1986.)MTA ZTI 
Rostás Mihály (49) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1986. 
Mgt. 5169B4/5-5134AB1/2. 1-15. p. E Tulipant Petereski paramiča. Romantikus történet meseelemekkel + MI + MI. Megj.: Fordította, lejegyezte Kovalcsik K. (1993.). 
Kovalcsik K.-Grabócz G. (1985.) MTA ZTI 
Rostás Mihály (48) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1985. 
Mgt. 4925. 1-15. p. E rašajeski paramiča. AaTh 1725 + AaTh 1361. Megj.: Fordította Kovalcsik K. (1991.) 
Mgt. 4925. 1-8. p. E Árva Juliškaki paramiča. AaTh 720. Megj.: Fordította Kovalcsik K. (1991.). 
Kovalcsik K.-Grabócz G. (1986.) MTA ZTI 
Rostás Mihály (49) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1986. 
Mgt. 5169. 1-14. p. E Lijoneski taj e Šandoreski paramiča. MNK 1960G** + lókupec történet + MNK 1961A2*. Megj.: Lejegyezte (1992-1993.), fordította (1993.) Kovalcsik K. 
Kovalcsik K.-Grabócz G.(1984.)MTA ZTI 
Rostás Mihály (47) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1984. 
Mgt. 4914-15. 1-26. p. E Szennyes Joškaski paramiča. AaTh 361 + AaTh 301A + AaTh 328A* + MNK 1961A2*. Megj.: Lejegyezte: Erőss G. fordította Kovalcsik K. 
Mgt.4916-8/A. 1.1-119 p. E Khanjikasko Pistaski paramiča. AaTh 327B* + AaTh 554 + AaTh 516. Megj.: Gyűjt. Kovalcsik K.-Grabócz G. (1984.), lejegyezte Grabócz G. (1985-86.), angol fordította Pokoly J. (1989.). 
Mgt. 5070. szn.1-11 p. E Tetübürkőü Janjaki paramiča. AaTh 510B. Megj.: Gyűjtötte Kovalcsik K.-Grabócz G. (1986.), lejegyezte Erőss G. (1995.), fordította Kovalcsik K. (1995.). 
Mgt.4916-8/A. szn.1-5 p. E halállegenjeski paramiča. AaTh 365 + AaTh 407B. Megj.: Gyűjt. Kovalcsik K. (Vass Klára, Botta Ádám) (1992.), lejegyezte Kovalcsik K. (1992.), fordította Kovalcsik (1999.) A felvétel a budapesti Néprajzi Múzeumban cigány nyelvóra keretében zajlott. 
Mgt.5134B-35. szn.1-7 p. E Halhatatlan Orsageski paramiča. AaTh 471. Megj.: Gyűjtötte. Kovalcsik K.-Grabócz G. (1986.) lejegyezte Kovalcsik K. (1993.) fordította Kovalcsik K. (1994.). 
Mgt.5135/B. szn.001-017 p. Beszélgetés a Halhatatlan Ország meséje szünetében (többnyire magyarul). AaTh X. Megj.: Gyűjtötte Kovalcsik K.-Grabócz G. (1986.), lejegyezte és fordította Kovalcsik K. (1993.). 
Kovalcsik K.-Grabócz G.(1985.)MTA ZTI 
Rostás Mihály (48) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1985. 
Mgt. 4920-21. 1-56. p. E Reš Jankoveski paramiča. AaTh 675 + AaTh 530. 
Mgt. 4925-26. 1-55. p. E Kalmári Jožiski paramiča.elöl Rostás Ferenc és Rostás Józsefné Lakatos Anna ’Biszerka’ (sz. 1952).

Filmogafia:

Koportos.
színes magyar filmdráma.
72 perc, 1979.
rendező: Gyarmathy Lívia
forgatókönyvíró: Balázs József, Gyarmathy Lívia
operatőr: Pap Ferenc

Irodalom:

Grabócz Gábor-Kovalcsik Katalin 1988. A mesemondó Rostás Mihály. Ciganisztikai Tanulmányok 5. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport. 201 p. (Két mese.)
Rostás Mihály (046) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1983-85. Grabócz G.-Kovalcsik K. (1988.) 
Kovalcsik Katalin 1987. Egyéni életsorsokat elbeszélő cigány lassú dalok. Zenetudományi dolgozatok: 239-257.
1993. Men’s and Women’s Storytelling in a Hungarian Vlach Gypsy Community. Journal of the Gypsy Lore Society 5, Vol. 3, (1): 1-20.
1995. A tanulás mesebeli kalandja. Iskolakultúra V. (24): 96-101. Utánközlés: 1996. Amaro Drom (1): 8-11.
Kovalcsik Katalin-Balogh Ibolya 1992. Árgyélus Kis Miklós. 3 rromane paramicsi. 3 cigány mese. Budapest: Fővárosi Önkormányzati Cigány Szociális, Művelődési és Módszertani Központ. 56 p.
Rostás Mihály (048) Nagyecsed, Szatmár vm. (M) 1985. Kovalcsik K. - Balogh I. (1992.) 
Tálos Endre 1988. Rostás Mihály nyelve. In: Grabócz Gábor-Kovalcsik Katalin: A mesemondó Rostás Mihály. Ciganisztikai Tanulmányok 5. 191-195. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport.
Benedek Katalin szerk. (Angyal Katalin és Cserbák András közreműködésével)
2001. Magyar Népmesekatalógus 10/I. Cigány mesemondók repertoárjának bibliográfiája. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Intézet. 492 p