Díjazottak neve

Széles Józsefné szegény parasztcsalád gyermekeként korán megtanulta a saját termelésű kender feldolgozásának a műveleteit. A Sárközben élő hagyomány volt még az 1940-es években is a szövés. A szőttes mintakincs egyik legjobb ismerőjévé vált, kitűnő érzékkel fejlesztette azt tovább. Szőttesein a régi mustrák variációi úgy jelentek meg, hogy azok lakástextilként és ruhaanyagként egyaránt megállták a helyüket a hazai és a nemzetközi piacon. Nevéhez fűződik a kettős szövetkom-pozíció, mely egyedülálló volt a paraszti szövéskultúrában. Alapító tagja volt a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezetnek, innen ment nyugdíjba 1977-ben.Széles Józsefné szegény parasztcsalád gyermekeként korán megtanulta a saját termelésű kender feldolgozásának a műveleteit. A Sárközben élő hagyomány volt még az 1940-es években is a szövés. A szőttes mintakincs egyik legjobb ismerőjévé vált, kitűnő érzékkel fejlesztette azt tovább. Szőttesein a régi mustrák variációi úgy jelentek meg, hogy azok lakástextilként és ruhaanyagként egyaránt megállták a helyüket a hazai és a nemzetközi piacon. Nevéhez fűződik a kettős szövetkom-pozíció, mely egyedülálló volt a paraszti szövéskultúrában. Alapító tagja volt a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezetnek, innen ment nyugdíjba 1977-ben.
A Népművészet Mestere díjat szövő tudásáért 1984-ben kapta meg.