A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1921
Halálozási év: 2006

Leírás

Széles Józsefné szegény parasztcsalád gyermekeként korán megtanulta a saját termelésű kender feldolgozásának a műveleteit. A Sárközben élő hagyomány volt még az 1940-es években is a szövés. A szőttes mintakincs egyik legjobb ismerőjévé vált, kitűnő érzékkel fejlesztette azt tovább. Szőttesein a régi mustrák variációi úgy jelentek meg, hogy azok lakástextilként és ruhaanyagként egyaránt megállták a helyüket a hazai és a nemzetközi piacon. Nevéhez fűződik a kettős szövetkom-pozíció, mely egyedülálló volt a paraszti szövéskultúrában. Alapító tagja volt a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezetnek, innen ment nyugdíjba 1977-ben.Széles Józsefné szegény parasztcsalád gyermekeként korán megtanulta a saját termelésű kender feldolgozásának a műveleteit. A Sárközben élő hagyomány volt még az 1940-es években is a szövés. A szőttes mintakincs egyik legjobb ismerőjévé vált, kitűnő érzékkel fejlesztette azt tovább. Szőttesein a régi mustrák variációi úgy jelentek meg, hogy azok lakástextilként és ruhaanyagként egyaránt megállták a helyüket a hazai és a nemzetközi piacon. Nevéhez fűződik a kettős szövetkom-pozíció, mely egyedülálló volt a paraszti szövéskultúrában. Alapító tagja volt a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezetnek, innen ment nyugdíjba 1977-ben.
A Népművészet Mestere díjat szövő tudásáért 1984-ben kapta meg.

Források

Irodalom:

Balázs Kovács Sándor – Deli Erzsébet: Kézművesek, népi iparművészek Tolna megyében. Szekszárd, 1999
Kapitány Orsolya: „…A szépség kertjében…” Népművészet mesterei a Dél-Dunántúlról. Zalai Múzeum 16, 2007, 145-160.

Tárgyak a Népi Iparművészeti Múzeum (NIM) gyűjteményében
4/915- sárközi csibeszemes futó
4/1025-csibeszemes futó
4/1026- szedett futó
4/1226- duplarózsás futó
4/1285- ripszes futó
4/ 1315-futó
4/1316-futó
4/1317- futó
4/1318-párna
4/1326-len futó
4/1327-függöny
4/1328-ripszes terítő
4/1329-ripszes futó