A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1930
Halálozási év: 1992

Leírás

Fábián Ágostonné Györfi Mária bukovinai székely mesemondó, aki 1947–48-tól haláláig Tolna megyében, Kakasdon élt. Mesemondó család tagja, meséit apjától, nagyanyjától, nagyapjától tanulta, de olvasmányaiból is merítette. Sebestyén Ádám, a bukovinai székely népmesék gyűjtője Fábián Ágostonnétől százötven mesét vett hangszalagra. Meséi hanglemezen is megjelentek. Mesemondását már leginkább a folklorizmus jelenségeihez lehet sorolni. Dajkaként a kakasd-belaci óvodában gyerekeknek mesélt, 1973-tól a Székely Népi Együttes mesemondója volt. Egy ideig a Tolna megyei Népújság meserovatában közölték gyermekeknek szóló meséit: Mári néni meséi címmel. Alkotó mesemondó, a közönség elvárása szerint változtat a meséin, egy meséből tízet is ki tud alakítani. „Sok eszembe jut a régi mesékből, s amit elfelejtettem, azt kialakítom. S így alakul a mese.”– mondja. Mesemondása halála után is mintaadó példaként szerepel a bukovinai székelyek körében. A Bukovinai Székelyek Mesemondóversenyt az ő emlékének szentelték.Fábián Ágostonné Györfi Mária bukovinai székely mesemondó, aki 1947–48-tól haláláig Tolna megyében, Kakasdon élt. Mesemondó család tagja, meséit apjától, nagyanyjától, nagyapjától tanulta, de olvasmányaiból is merítette. Sebestyén Ádám, a bukovinai székely népmesék gyűjtője Fábián Ágostonnétől százötven mesét vett hangszalagra. Meséi hanglemezen is megjelentek. Mesemondását már leginkább a folklorizmus jelenségeihez lehet sorolni. Dajkaként a kakasd-belaci óvodában gyerekeknek mesélt, 1973-tól a Székely Népi Együttes mesemondója volt. Egy ideig a Tolna megyei Népújság meserovatában közölték gyermekeknek szóló meséit: Mári néni meséi címmel. Alkotó mesemondó, a közönség elvárása szerint változtat a meséin, egy meséből tízet is ki tud alakítani. „Sok eszembe jut a régi mesékből, s amit elfelejtettem, azt kialakítom. S így alakul a mese.”– mondja. Mesemondása halála után is mintaadó példaként szerepel a bukovinai székelyek körében. A Bukovinai Székelyek Mesemondóversenyt az ő emlékének szentelték.
A Népművészet Mestere díjat 1974-ben kapta meg.

Források

Irodalom:

KOVÁCS Ágnes: Bukovinai székely mesemondók. In: KISS Mária (szerk.): A hagyományos műveltség továbbélése. Az I. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadási. (Folklór és Tradíció I.) Budapest, 1984. 291–313.
SEBESTYÉN Ádám: Bukovinai székely népmesék. I–II. Szekszárd, 1979, 1981. 
Az aranyszőrű bárányka. Fábián Ágostonné mesél. Bukovinai székely népmesék, SEBESTYÉN Ádám gyűjtése. Szerkesztette és a Magyar Rádió kakasdi helyszíni felvételeit készítette KOVÁCS Ágnes. Hungaroton, 1982, LPX 18074. 
KOVÁCS Ágnes (szerk.): Az eltáncolt papucsok. Gyulai Liviusz rajzaival. Budapest 1984.
Fábián Ágostonné Interneten letölthető meséi:
www.igyuk.hu/altalunkkezeltoldalak/bukovina/nepmesek/indxmese/indxszov.htm