A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1935
Halálozási év: 2015

Leírás

Géczi Hegedűs Sándor 1935. szeptember 28-án született a mázatlan kerámiájáról és népi fazekasságáról nevezetes Sebes-Körös völgyi Réven. Elemi iskolái végeztével a lakatos mesterséget tanulta ki, és a katonaságot követően a révi kályhagyárban helyezkedett el, ahonnét huszonöt év szolgálatot követően 1990-ben ment nyugdíjba. Több más jeles mesemondóhoz hasonlóan Géczi Hegedűs Sándor is sokoldalú tehetség volt: történetmondói érdeklődésén kívül zenélt (citerázott), a révi színjátszó kör tagjaként közel félszáz darabban szerepelt, és már nyugdíjas éveiben megpróbálkozott az írással (meseírással) is. Ebből is kitűnik, hogy Géczi Hegedűs Sándor alkotó típusú mesemondó volt: a gyerekkorában hallott történeteket kreatív módon bővítette és alakította, néhány új mesét is kitalált, de szívesen mondta a hagyományos révi meséket is. Történetmondói repertoárjának jelentős része apai nagyapjától, bizonyos Hircuj papótól származik. A recens folklórgyűjtések tanúsága szerint a tündér-hagyományokban bővelkedő révi mondavilágnak is ő volt a leginkább avatott ismerője. Élete folyamán Géczi Hegedűs Sándor elsősorban a családban mesélt, ám utolsó éveiben önként ajánlkozva a helybeli magyar óvodába is eljárt mesélni a gyerekeknek. Feljegyzett és publikált történetmondói repertoárja 28 meséből, 56 mondából, 5 igaz történetből és 3 adomából áll.

Mint népi mesemondó 2012-ben részült a Népművészet Mestere kitüntetésben.

Források

Irodalom:
Faragó József–Fábián Imre: Bihari népmondák. Nagyvárad, 1995.
Magyar Zoltán: Mátyás király Körösréven. Géczi Hegedűs Sándor történetei. Rév, 2012.