Énekesek

Szabó Teréz a Maros megyei Mezőkölépényben (rom. Culpiu) született 1941. március 19.-én. Magát református vallású mezőséginek vallja. Szegény családban nőtt fel, szülei földművesek voltak. Már egészen kicsi korától ő is kivette részét a mezei munkából. Saját bevallása szerint tánc és énektudását senki sem tanította, csak a saját érzése szerint műveli. A zene és a tánc szeretete már egészen kicsi gyerek kora óta benne él, elmondása szerint már a „tehén szarvánál” is táncolt. Hét osztályt végzett, utána elment dolgozni a mezőre. 22 évesen férjhez ment, és négy gyermeknek adott életet. Élete kemény munkával telt, azonban amikor tehette eljárt a helyi kalákába.

Tehetségére korán felfigyeltek, s 16-17 éves korában otthon és a szomszéd falvakban szerepelt. Szabó Szilárd magyarországi tánctanárnak köszönhetően Magyarországra, Szlovákiába is meghívták fellépésekre. Élete során igyekezett minél több falubeli fiatalnak átadni a tudását, örökségét. Szabó Terézt csak a dal és a tánc éltette, még ha sok nehézségen is kellett keresztül mennie egy szép nóta mindig felejtette vele az összes búját.

A festőművész-grafikus, pedagógus Kárpáti József, aki az „Úgy elmegyek, meglássátok” című könyvében Mezőkölpény népi értékeire igyekszik ráirányítani a figyelmet, így ír Szabó Terézről: „…Mezőkölpény és környékének elismert és nagyra becsült táncosa, énekese, a vidék táncainak tanítója.” Szabó Teréz éneklésével emléket állít a szintén mezőkölpényi híres balkezes prímás Szabó Viktornak is, akivel ifjúkorában együtt szerepelt, s aki a marosvásárhelyi népi együttes zenésze volt.

Fotó: Beliczay László, MTI