Tárgyalkotók

Skultéti Mihályné született Laurinyecz Katalin 1924-ben született Szarvason, ugyanott halt meg 2004-ben. Az 1960-as években szülővárosában kapcsolódott be a népi díszítőművészeti mozgalomba. Részt vett országos és helyi hímző- és szövőképzéseken, mesterének Bakay Erzsébet szövő iparművészt, Borbély Jolán etnográfust és Mátray Magdolna Népművészet Mestere (2005) csipkeverőt tartja. A textilművészet több ágában kiválóan képzett volt. A szarvasi ködmönminták összegyűjtésében és művészi szintű újraalkotásában éppúgy kiemelkedően tevékenykedett, mint az orosházi szálánvarrott és a dél-alföldi gyapjúhímzésekben. A gyűjtőmunka során igyekezett az adott tájegységgel, motívummal kapcsolatos szakirodalmat felkutatni – antikváriumokba járt – és hosszas tanulmányozás után a motívumokat megismerve, egy-egy eredeti, korabeli hímzést, munkát megvásárolni. Tanulmányutakra utazott, ahol a helyi asszonyoktól ismerhette meg a tájegység jellemző mintavilágát, viseleteit. Fontosnak tartotta az öltéstechnikákat elsajátítani, a megfelelő minőségű alapanyagot (hímzőfonalat, vásznat) felkutatni és megszerezni, hogy az általa elkészített munka minden tekintetben a korabelihez hasonlítson. A gyapjúszövés területén is kiemelkedően dolgozott, torontáli szőttesével elnyerte az Országos Népművészeti Kiállítás zsűrijének legmagasabb elismerését. Vászonszőtteseiben szülőhelye hagyományait dolgozta fel. Szakmai ismereteit szívesen adta át, hímzést és szövést is oktatott a szarvasi Óvónőképző Főiskolán, szakkörvezető volt a szarvasi művelődési házban. Aktív, meghatározó szakembere volt a Békés Megyei Népművészeti Egyesületnek. A kilencvenes és kétezres években minden jelentős országos pályázaton részt vett és díjakat kapott. Több külföldi kiállításon mutatták be alkotásait.