Tárgyalkotók

Csákváron 1897-ben született, Székesfehérváron 1975-ben hunyt el.
Apai ágon felmenői fazekasok voltak,  édesapja Csizmadia János fazekasmester.  Ennek ellenére pályáját nem fazekasként kezdte. Volt villamos kalauz, mezőgazdasági gépkezelő, lakatos tanonc, majd mester. 1925 -1927 között Molnár Antal csákvári fazekas mester műhelyébe került, ahol  tanonc volt, majd fazekas segédnek nyilvánították. 1939-ben végzett kiváló minősítéssel a csákvári Ipartestület fazekasipari tanfolyamán.
Élete további részében a nagy fazekas hagyományokkal rendelkező Csákváron élt és alkotott. A csákvári fazekasságra a tűzálló főzőedények készítése volt a legjellemzőbb.  Csizmadia János arra törekedett, hogy formában és díszítésben új stílust alakítson ki. Sokat kísérletezett, ezáltal komoly eredményeket ért el. Kis kancsóit, tányérjait egyedi vonalvezetésű karcolt mintával díszítette. Egyszerű formájú, plasztikusan díszített egyszínű zöld mázas edényei, vadszőlőleveles kancsói hozták meg számára az igazi elismerést. A zöld színű edényeket metszéssel is díszítette.
Alapító tagja volt a Népművészek Háziipari Szövetkezetének. Munkái megtekinthetőek a Néprajzi Múzeumban is.
A Népművészet Mestere díjat 1963-ban kapta meg.

További elismerései:
Népi iparművész 1954