Tárgyalkotók

1929. június 18-án született Budapesten. 1932-től 1942-ig Óbudán élt, majd 1960-tól Csillaghegyen, a haláláig. 1947-ben végzett a Képző- és Iparművészeti Gimnázium textil szakán, majd műszaki pályán, tervezőként dolgozott nyugdíjazásig. 1974 óta folytatott aktív népművészeti tevékenységet, hímzés, gyapjú és vászon munkáival rendszeresen részt vett az Országos Népművészeti Kiállításokon. Munkái több alkalommal nyertek el arany és ezüst oklevelet a kiállításokon. Szakmai munkássága 1975-ben indult, elvégezte a hímző népi díszítőművészeti szakkörvezetői, majd két év múlva a szövő szakkörvezetői tanfolyamokat. Oktatói voltak: Petrás Anna népi iparművész, Bakay Erzsébet iparművész és Borbély Jolán etnográfus, akik révén a gyakorlati képzés mellett elméleti tudását is gazdagította. Később maga is oktatóként vett részt a Hagyományok Háza tanfolyamain. Négy éven keresztül dolgozott a Budapesti Művelődési Központban. Országszerte, illetve a határon túl (Erdélyben) rendszeresen vezetett szövőszakköröket és tanfolyamokat. Emellett több éven keresztül a Mozgássérültek Állami Intézetének hallgatóit oktatta szövésre. Büszke volt rá, hogy mozgássérült fiatalokat sikerült megtanítania lábbal szőni, és hogy tanítványainak munkáját több alkalommal kiállításokon díjazták. 2018-ig a budapesti Kálvin téri Református közösség szövő-varrókörét is oktatta, segítette. Éveken keresztül, mint meghívott művész, részt vett a budapesti Mesterségek Ünnepe rendezvényen, ahol szövésbemutatókat tartott. Alkotásai több közintézményekben – Budapesten, a III. Kerületi Házasságkötő Teremben, a budapesti Kálvin téri református templomban, Pécsváradon, Berekfürdőn stb. – láthatók. 2000–2002-ig a Magyar Iparművészeti Egyetem II. évfolyamainak hímzésgyakorlatot vezetett. A népi szőttesek mellett gobleinekkel is foglalkozott, munkái részt vettek az Országos Amatőr Képző- és Iparművészeti kiállításokon, sok esetben díjazottként. 2009-ben egyéni életműkiállítása volt a NIT bemutató termében.