Tárgyalkotók

Szuhakállón, egy Borsod megyei bányászfaluban született 1933-ban, hatgyermekes bányász-középparaszti család negyedik gyermekeként. Édesapja bányászként dolgozott, ezért a mezőgazdasági munka édesanyjára és a felnövekvő gyermekekre maradt. A szülők mind a hat gyermeket igyekeztek kitaníttatni, Margit Miskolcon érettségizett 1952-ben, majd a Borsodi Szénbányák Igazgatóságán dolgozott 1988-ig, nyugdíjba vonulásáig. Szülőfalujában a hímzésnek nem volt hagyománya, a kendertermesztésnek és feldolgozásnak viszont igen, így a kenderfeldolgozást, a fonást, a szövést már gyermekkorában elsajátította. Márton Jánosné hímzőszakkörének 1982-es kiállítása ismét felkeltette az érdeklődését a népművészet iránt. Belépett a hímzőszakkörbe, a megyei népművészeti egyesületbe. Fokozatosan megismerte nemcsak szűkebb környezete, hanem az egész Kárpát-medence népi hímzéskultúráját. Elsősorban az úrihímzés érdekelte, annak gazdag öltéstechnikája, eleganciája. Nyugdíjazása után megtanulta a vertcsipkekészítést is, hímzéseihez a szélcsipkét maga készítette. Nem elégedett meg tudásával, elvégezte a népi játszóház vezetői tanfolyamot, 2007-ben kézi és gépi hímzésből szakmunkás végzettséget, 2009-ben – 76 évesen – oktatói képesítést szerzett. Munkáival rendszeres résztvevője és díjazottja volt országos pályázatoknak, kiállításoknak. Vezetett szakkört Putnokon, fontosnak tartotta az utánpótlás-nevelést, tanítást. Tanított tanfolyamokon, szakiskolában (Miskolc Martin János Szakiskola), továbbképzéseken, tartott bemutatókat rendezvényeken, vásárokon. Tagja volt a Fügedi Márta Népművészeti Egyesületnek (1997), a csipkeverők Egyesületének (1992), a Bükkaljai Mesterek Népművészeti Egyesületének alapító tagja (2003).