Magyarország

Ifj. Kapoli Antal édesapja id. Kapoli Antal juhász-számadó, faragó, anyja Horváth Julianna háztartásbeli. Iskolásként nyaranta apja mellett birkákat őrzött, így a 6 elemi elvégzése után nyilvánvaló volt, hogy bojtárnak szegődött. Alig 17 évesen volt, mikor otthagyva apját Mike-pusztára szerződött. Ezután több helyen is megfordult, mígnem 1913-tól hat éven át Körmenden pásztorkodott. 1918-ban ismét összekerült az apjával, 1919-től tizenegy éven át Kopaszhegy-pusztán dolgozott. Közben megnősült, a házasságából 7 gyermeke született. Az egyetlen fia már nem folytatta a több generáción át öröklődő mesterséget, a pásztorkodást. Juhászként sok helyen dolgozott, főleg Somogy és Baranya megyét járva, mígnem 1946-ban végleg felhagyott az eredeti munkájával és csak faragásból élt. 1954-ben alapító tagja lett a Népművészek Háziipari Szövetkezetének Budapesten. Korán, 13 évesen kezdett el az apja mellett faragni, de nem tanította, csak megfigyelte mit és hogyan csinál. Vallomása szerint 19 éves volt, amikor a pásztorkodás mellett már második hivatásának érezte a faragást. Stílusában apja követője lett, csupán apróbb eltérések mutathatók ki a két faragó munkájában. A hagyományos pásztortárgyakon túl a széktámlák faragását is kedvelte. A nagyobb felületű tárgyak pl. kürt, doboz stb. összefüggő kompozíciók kibontására adtak az alkotónak lehetőséget, amit kisebb egységekből építkezve valósított meg a faragásain.

A Népművészet Mestere díjat faragó tudásáért 1953-ban kapta meg