Magyarország

Leírás

Szabó Sándorné Erdei Piroska Derecskén született 1913-ban, Szolnokon hunyt el 1998-ban. A derecskei id. Erdei Lajos lányaként a mesterséget édesapja műhelyében tanulta meg. A család szűcs, majd szűrszabó mesterséget folytatott, édesapja szűrszabó volt. Bátyja, ifj. Erdei Lajos is továbbvitte a mesterséget, szűrrátétesként, a bihari motívumkincs művészi megőrzéséért 1965-ben kapta meg aa Népművészet Mestere címet.
Erdei Piroska a hagyományos díszítő elemek felhasználásával szűrrátéteseket készített. Mintaszerkesztéseiben a díszítendő felülethez igazodva rendezte össze a derecskei szűr jellegzetes motívumait. Legjellegzetesebb motívumok a dohánylevél, tulipán és a szív forma. Főként terítőt, futót, párnát, könyvborítót, mellényt, kabátot készített. A hagyományos derecskei színezést (piros, fekete, fehér) újabb színek bevonásával gazdagította, így jelent meg munkáiban a zöld, a drapp, esetenként a búzakék. 1955-ben tagja lett a Népművészek Háziipari Szövetkezetének. A szűrszabó, szűrrátétes mesterek általában férfiak voltak. Erdei Piroska első volt a mesterek sorában, aki nő létére mesteri fokon készítette el munkáit. Mára már egyre inkább női mesterséggé vált a szűrrátétes tevékenység. Fiával költözött Szolnokra, ennek időpontja nem ismert. Sajnos életútjának alakulását ettől kezdve nem sikerült feltárni, valószínűsíthető, nagy szegénységben töltötte élete utolsó napjait. A fiánál tett látogatás alkalmával (2002) sem tárgyait, sem egyéb dokumentációt nem sikerült fellelni. 1955-ben megkapta a Népi Iparművész címet. 

1967-ben a Népművészet Mestere címet kapta, a derecskei szűrrátétes hagyományok ápolásáért és újrafogalmazásáért.