Magyarország
Szabó Sándorné
Erdei Piroska
-
Település:
Derecske
- Megye: Hajdú-Bihar
- Ország: Magyarország
- Díjazási év: 1967
- Műfajcsoport: Tárgyalkotók
- Műfaj: szűrrátétes
- Születési év: 1913
- Halálozási év: 1998
Leírás
Szabó Sándorné Erdei Piroska Derecskén született 1913-ban, Szolnokon hunyt el 1998-ban. A derecskei id. Erdei Lajos lányaként a mesterséget édesapja műhelyében tanulta meg. A család szűcs, majd szűrszabó mesterséget folytatott, édesapja szűrszabó volt. Bátyja, ifj. Erdei Lajos is továbbvitte a mesterséget, szűrrátétesként, a bihari motívumkincs művészi megőrzéséért 1965-ben kapta meg aa Népművészet Mestere címet.
Erdei Piroska a hagyományos díszítő elemek felhasználásával szűrrátéteseket készített. Mintaszerkesztéseiben a díszítendő felülethez igazodva rendezte össze a derecskei szűr jellegzetes motívumait. Legjellegzetesebb motívumok a dohánylevél, tulipán és a szív forma. Főként terítőt, futót, párnát, könyvborítót, mellényt, kabátot készített. A hagyományos derecskei színezést (piros, fekete, fehér) újabb színek bevonásával gazdagította, így jelent meg munkáiban a zöld, a drapp, esetenként a búzakék. 1955-ben tagja lett a Népművészek Háziipari Szövetkezetének. A szűrszabó, szűrrátétes mesterek általában férfiak voltak. Erdei Piroska első volt a mesterek sorában, aki nő létére mesteri fokon készítette el munkáit. Mára már egyre inkább női mesterséggé vált a szűrrátétes tevékenység. Fiával költözött Szolnokra, ennek időpontja nem ismert. Sajnos életútjának alakulását ettől kezdve nem sikerült feltárni, valószínűsíthető, nagy szegénységben töltötte élete utolsó napjait. A fiánál tett látogatás alkalmával (2002) sem tárgyait, sem egyéb dokumentációt nem sikerült fellelni. 1955-ben megkapta a Népi Iparművész címet.
Erdei Piroska a hagyományos díszítő elemek felhasználásával szűrrátéteseket készített. Mintaszerkesztéseiben a díszítendő felülethez igazodva rendezte össze a derecskei szűr jellegzetes motívumait. Legjellegzetesebb motívumok a dohánylevél, tulipán és a szív forma. Főként terítőt, futót, párnát, könyvborítót, mellényt, kabátot készített. A hagyományos derecskei színezést (piros, fekete, fehér) újabb színek bevonásával gazdagította, így jelent meg munkáiban a zöld, a drapp, esetenként a búzakék. 1955-ben tagja lett a Népművészek Háziipari Szövetkezetének. A szűrszabó, szűrrátétes mesterek általában férfiak voltak. Erdei Piroska első volt a mesterek sorában, aki nő létére mesteri fokon készítette el munkáit. Mára már egyre inkább női mesterséggé vált a szűrrátétes tevékenység. Fiával költözött Szolnokra, ennek időpontja nem ismert. Sajnos életútjának alakulását ettől kezdve nem sikerült feltárni, valószínűsíthető, nagy szegénységben töltötte élete utolsó napjait. A fiánál tett látogatás alkalmával (2002) sem tárgyait, sem egyéb dokumentációt nem sikerült fellelni. 1955-ben megkapta a Népi Iparművész címet.
Források
Népi Iparművészeti Tanács Gyűjtemény, Kecskemét
Irodalom:
Domanovszky György–Varga Marianna: Mai Magyar Népi Iparművészet Budapest, 1983.
V. Szathmári Ibolya: Szabó Sándorné Erdei Piroska. In Hubert Erzsébet--Deményi György (szerk.): Élő Népművészet Hajdú-Bihar megyében I. A Népművészet Mesterei. Debrecen, 2002. 29-30.
A fotók forrása:
V. Szathmári Ibolya: Szabó Sándorné Erdei Piroska. In Hubert Erzsébet—Deményi György (szerk.): Élő Népművészet Hajdú-Bihar megyében I. A Népművészet Mesterei. Debrecen, 2002. 29-30.