A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1886
Halálozási év: 1963

Leírás

Vásárosnaményi születésű félcigány származású mesemondó, a népművészet mestere (1959). Élete nagy részét Szamosszegen (Szabolcs-Szatmár m.) élte le. Meserepertoárját részben korán elhalt apjától, részben egy olasz tűzmestertől, részben az I. világháború előtt és alatt katonatársaitól tanulta. Leszerelése után mesemondó tudását Szamosszegen a dohánycsomózókban bővítette tovább. 262 szövegét sikerült hangszalagra venni, repertoárjának legállandóbb része kb. 70–80 mese. Rendkívül jó memóriájú, jó beszélőképességű előadó volt. Mesekincsének kiadója, Erdész Sándor úgy emlékezett rá, mint aki nagyon közvetlen, igen barátságos, a világ dolgaiban jártas ember volt. A meséken kívül repertoárja igen archaikus világképű volt, gazdag néphit elemekkel. A lélekvándorlásról szóló elbeszéléseiben ősibb, cigány hitvilágra visszavezethető felfogást képviselt. Itt a lélek más testben való földi tovább éléséről az inkarnációról volt szó. Kiadott meseanyaga 25 állatmesét, 88 tündérmesét, 11 legendamesét, 7 novellamesét, 5 ostoba ördög mesét, 8 rátótiádát, 49 tréfát és tréfás mesét, 5 hazugságmesét, 2 formulamesét, 21 hiedelemmondát, 7 történeti ponyva mondát, 1 eredetmondát 33 típusba nem sorolt történetet tartalmazott. Szinte a legnagyobb nemzetközi ismertségű magyarországi mesélő az 58 németre fordított szövegével. Repertoárjának többszempontú analízise nyomán pedig világhírűvé vált a szinte társtalan és rendkívül archaikus világképével.

1959-ben kapta meg a Népművészet Mestere címet.

Források

Szövegkiadások:

Ámi Lajos meséi I. Gyűjtötte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Erdész Sándor. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XIII-XV. Szerk. Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest 1968. 545 , 539., 567.p.
Ámi Lajos (73) Szamosszeg, Szatmár vm. (M) 1959. Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13.
1.89-127. p. Pájinkás János. AaTh 300.
2.127-132. p. Nem vót a világon olyan erős ember, akivel Erős Pesta meg nem vívott vóna. AaTh 300.
3.132-135. p. Az embernek három vadja vót. AaTh 300.
4.135-150. p. A táltosok sose féltek. AaTh 300 + AaTh 650A + AaTh 507B + AaTh 302A*.
5.150-172. p. A királyt koronázni kezdik egy országba. AaTh 300.
6.172-177. p. A hétfejű sárkány, aki egy nővel hét esztendeig verekedett. AaTh 300 (eltér: küzdelem a sárkánnyal hiedelemmotívumok közepette).
7.177-192. p. A sárkánykirály ellopta a királynak a három jányát. AaTh 301A.
8.193-199. p. Bécsáros Sándor ment a királyhoz. MNK 463** + AaTh 301 + AaTh 507B.
9.200-204. p. A tündérjány esküdője napja. AaTh 301.
10.204-229. p. Gyertek csak testvérek, mert nem tudom, ez az ember mit akar mondani? AaTh 301.
11.229-234. p. Vót egy vitéz, aki megindult menni, hogy ű addig megy, míg egy olyan szép nőt nem szerez, akinek párja ne legyen, még a királynőnél is szebb legyen. AaTh 301.
12.234-240. p. A cigány egy bottal ment az úton. "Hova mensz, te cigány?" "Én az Istennek a vitéze vagyok!". AaTh 301.
13.240-249. p. Az ólombarát, aki az erdőt ólomba öntötte és a viénasszony. MNK *302A*.
14.249-257. p. Egy királynak született legelsőbe két ikerfia. Két év múlva a királynénak megént született két gyermeke, az egyik fiú, a másik jány lett. AaTh 303.
15.257-276. p. Egy jány őrzött egy nagy csapat libát a városnak a végin. A gróf megszerette a jánt és azt mondta neki, hogy: "Gyere nállam szakácsnénak!". AaTh 303.
16.277-280. p. A király nem győzte a lányainak a cüpőt csináltatni. AaTh 306.
17.280-287. p. Az ember oda vót egy erdőbe egy kötel fáért, de nem bírta a fát. Odament egy ember. AaTh 313A.
18.287-305. p. Aki azt mondta, hogy ű felette úr nem létezik. AaTh 313A.
19.305-310. p. A szegény embernek már az egész város keresztkomja lett. Bejárta az egész várost de már nem vállalta senki. AaTh 313.
20.310-316. p. Egy asszonynak vót egy fia, aki nem fogadta az anyja szavát. Mikor ment ēlfele hazulról, az anyja megátkozta, hogy: "Hét évig ne tudjál mást mondani, mint nem tudom!". AaTh 532 + AaTh 314.
21.316-319. p. A király azt mondta, hogy aki olyat tud hazudni, amit ő nem hisz el, ahhoz adja férjhez a lányát. MNK 1920J* + AaTh 314 + AaTh 463A*.
22.320-325. p. Vót egy szegény árva kisfiú, nyóc éves lehetett, amikor bement az iskolába. AaTh 314.
23.326-331. p. Az elbujdosó királykisasszony, akit a tyukólba elzárt az apja. AaTh 314.
24.331-352. p. A viénasszony, akire a király ráunt. AaTh 312D + AaTh 315.
25.352-354. p. A királynéhoz ment egy másországi király, a királyné el akarta pusztítani a királyt. AaTh 315.
26.354-370. p. Az ólomherceg vadászott és a negyvenkétfejű sárkánnyal találkozott. AaTh 315.
27.370-376. p. Az advárkirály. Hárman maradtak egy testvérek. AaTh 315.
28.376-384. p. A medve, aki hét esztendeig itta a vizet, de a torkán egy csepp se ment le. AaTh 328A*.
29.384-388. p. A garabonciás diák meg a sárkány. AaTh 328A*.
30.388-410. p. A szegény embernek elhalt a felesiége, hét esztendeig nem ettek főtt iételt. AaTh 325.
31.410-416. p. Vót egy szegény ember, sok gyermeke vót, de mind fiú vót. AaTh 325.
32.416-422. p. A halált ellopta egy fiatalember. AaTh 331.
33.422-436. p. A szárnyas farkas. AaTh 361*.
34.436-437. p. A viénasszonyér ēlment a halál. "Hagyd meg az életem, hadd éljek hóunapig!". AaTh 1188.
35.437-446. p. A hattyukirály jánya elment a tejtóba firdeni. Az ezüstkirály fia leskelődött, mert felesiégül akarta venni. AaTh 400.
36.446-457. p. Az öreg király akinek a félszeme mindég sír, a másik meg mindég kacag. A három fia kérdi tülle, hogy mi ennek az oka?. MNK 463** + AaTh 400 + AaTh 1961A*.
37.457-467. p. A vaddisztó, amikor hét esztendeig ette a tengerit. AaTh 401A.
38.467-473. p. Eltévedt az őz után a vadász. AaTh 401A.
39.473-487. p. A király hét esztendeig járt a tündérkirály jányához és akkor vette el, mikor már apja, anyja elhalt. AaTh 403. 40.487-496. p. A pozdornyábul csinált lakás. Nincs katalogizálva, hiedelemelemeihez vö. Hatvani mondakör látszattűzvésze + varázslattal való szépség-megőrzés hiedelme cf.
41.496-501. p. Ment egy uri ember a temetőn keresztülfele, oszt egy szál virágot leszakított a sírról. AaTh 407.
42.501-505. p. A király egy rózsát leszakított a temető dombjárul. Kalapjáho tette, mikor hazavitte, egy vájzába tette. AaTh 407B.
43.505-507. p. Vót egy jány, aki járt mindég a fonóba. Mindenkinek vót szeretője, csak neki nem. AaTh 407B.
44.507-515. p. A királyfi meghajigálta a tojását a viénasszonynak és az elátkozta. AaTh 408.
45.515-522. p. Két szomsziédasszony összeveszekedtek. AaTh 408.
Ámi Lajos (73) Szamosszeg Szatmár vm. (M) 1959. Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14.
46.7-11. p. Egy királynak a jánya ment az uton. Egy viénasszony vajat árult. AaTh 409A*.
47.11-18. p. Egy király felesiégének sokáig nem vót gyermeke, majd tíz év után született egy jánya. AaTh 410.
48.18-26. p. Bihók János, aki a felesiégit elátkozta, hogy addig meg ne tudja szülni gyermekét, míg ő a két karját keresztül nem teszi. AaTh 425L.
49.27-33. p. A kereskedő, aki terményeket szállít külfődre. AaTh 425C.
50.34-39. p. A jómódú parasztnak három jánya vót, de soha nem vett nekik semmit. AaTh 425C.
51.40-47. p. Egy gazdag embernek vót két sziép jánya. A két sziép jány soha nem dóugozott semmit. AaTh 425C + AaTh 1930.
52.48-58. p. A szegény ember kiment szántani. Ismeretlen típus, közismert tündérmese motívumokkal.
53.58-63. p. Három jány ēlment vízért. A nagy béka azt mondta: "Ugy adok nektek vizet, ha a gyürüt nekem adjátok az ujjatokrul". AaTh 440.
54.63-65. p. Egy vadászember kiment az erdőbe vadászni. AaTh 449.
55.65-70. p. Egy szegény embernek született egy gyermeke és egy gazdag ember örökbe fogadta. AaTh 461.
56.70-72. p. Vót egy világháboru, a világháboruba az öregasszonnak elhitták a fiát. AaTh 463A*.
57.72-77. p. A király udvarán vót egy égigérő nyárfa. AaTh 317 + AaTh 302A*.
58.78-90. p. Ennek a királynak a kapujába van egy körtefa, akinek mindég ellopják a gyümölcsét. Aki megóvgya, fele királyságom, meg a jányom neki adom. AaTh 317.
59.90-117. p. Király Kis Miklós nem lél az országban olyan sziép nőt, akit ő elvegyen, az ujságbul olvasta, hogy Tündér Tercia, a világsziépasszonya is létezik a fődön. AaTh 317?
60.118-126. p. Az aranygellice. AaTh 480.
61.126-137. p. Három árva gyermeket kivitt az anyja az erdőbe, hogy szedjenek forgácsot. AaTh 510A.
62.137-140. p. A király kihirdette a hét országába, hogy nagy ajándékot ad annak, aki kedvére lefesti a lakását. AaTh 506B? + Bihari L/10. III. 6.
63.140-142. p. Megkerült Nagyivó és Nagyehető, akik azt mondták a királynak "Te király, mi az óhajtásod? Ha bajod van csak szóljál!". AaTh 513A.
64.143-147. p. Vót egy király annak vót egy olyan vitéze, aki bejelentette, hogy olyan ember nincs, aki űtet legyőzze. AaTh 513A.
65.148-156. p. Egy hétország királyfi a tündérkirály jányát akarta felesiégül venni. AaTh 516.
66.156-159. p. A viénasszony aki a hegy oldalán ült, mindég a mannát őrizte. AaTh 334.
67.160-169. p. Egy bakarasszal összetanálkozott egy nagyszakállu vitéz. AaTh 518.
68.170-177. p. Vót egy embernek egy szárazmalma és három fia. Mikor az ember meghalt, a három fiú nem tudott a malmon megosztozni. Ismeretlen tündérmese és trufa kapcsolódása.
69.177-183. p. Az ólomherceg megkérte az ólomkirály jányát. AaTh 328.
70.183-198. p. A görög kereskedő, aki egy rugással a hajót ezer métēre hajitotta be. AaTh 551.
71.198-210. p. Az öreg Átilla király kiment vadászni. Megj.: Szent György éjjeléhez kapcsolt hiedelem kocsis csontkivételéről és visszatételéről.
72.210-214. p. Csuszófojta vitéz király. Tragikus kimenetelű tündérmese + MI G350.1. Megj.: Hat évesen elsőként megtanult meséje
73.214-219. p. A király mikor nősülni akart, megkérdezte a szüleit: "Kit vegyek el?". Nincs katalogizálva, ismert mesei reminiszcenciájú motívumok ismeretlen kombinációja.
74.219-236. p. Az aranyifjitószóló madár. A három királykisasszony csak akkor megy férjhez, ha apja hosszu kápóunát csinál. AaTh 550.
75.236-245. p. A király, aki fogadást tétetett az asszonnyal, hogy senkinek meg ne mondja, hogy neki katulyája van. AaTh 560.
76.245-252. p. Mikor a cigány vállára vette a botját, tanálkozott egy gazdag embērel. "Hová mensz, te cigány?" "Megyek az Istent megölni!". AaTh 563.
77.252-263. p. Hercegek, grófok gyertek segitsiégemre, most egy paraszttal tanálkoztam össze. AaTh 563.
78.263-284. p. A szegény ember, aki gombával kereskedett. AaTh 567.
79.284-302. p. Egy gazdag embernek egyetlenegy jánya született, százötven kataszteri hold fődje vót. AaTh 593.
80.302-313. p. A három királyfi elindult vándorolni, mert szégyelte, hogy neki cigánysógora van. AaTh 613.
81.313-322. p. A szegény legény úr akarna lenni. Addig megyen, mig vagyonra szert nem tesz. AaTh 613.
82.323-328. p. Egy országban hét esztendeig ásnak egy kutat és nem tudnak vizet venni. AaTh 613.
83.328-331. p. A három cigányjány. Párhuzam nélküli történet mágikus gyógyítás motívumokkal + MI N825.3 + MI G224.2 + MI D1337 + MI K1911 + MI G275.8.
84.331-335. p. A királykisasszont megkérte egy másik országbeli királynak a fia. A királykisasszony azt mondta, hogy hozzád megyek, csak egy tetübűr bundával jelentkezz a lakadalomba. AaTh 621.
85.335-346. p. Húzom Péter nem látott magánál erősebbet. A gomba alatt álló Bakarasz János. AaTh 650A.
86.346-353. p. A libapásztornő, akinek a gazdája egy fiút csinált. AaTh 650A.
87.354-360. p. A százembererejű bajnok, aki Bedebunkkal megvivott. AaTh 650A.
88.361-372. p. Bunkó Vince mikor látta, hogy a király menekülni akar, azt mondta: "Semmit a szekére, mert én meg fogok víni a százembererejü bajnokkal!". AaTh 304.
89.372-390. p. Az átkozott király, aki senkinek se hitt. Kalandos történet benne Didó-féle birtokszerzés motívuma György L. 111 sz. cf.
90.390-398. p. Bihók János katona a királykisasszonynál. AaTh 675.
91.399-402. p. Tizenkét rabló az összegyüjtött pénzét az erdőbe rejtette el. AaTh 676.
92.402-407. p. A törpe herceg kilencszer kérte meg az ólomkirály jányát. MNK *302A*.
93.407-412. p. A szegény ember kiment szántani. Mindég neki ökörvezetőt kellett fogadni. AaTh 700.
94.413-422. p. A király az erdőbe vadászott, egy asszony jányostul vitte a gallyat. AaTh 707.
95.422-430. p. Egy embernek tizenkét fiúgyermeke vót és az apja szigoruan követelte, hogy minden reggel ki mit álmodott, számoljon be. AaTh 725?
96.433-453. p. Egy Gomora nevü községbe egy szegény asszony élt. AaTh 750B?
97.453-459. p. Mikor Krisztus Urunk Szent Pétērel a fődön járt, egy asszony dagasztotta a tekenőben a kenyeret. AaTh 0751(tündérmese elemek).
98.459-467. p. Mikor Atyám Teremtőm Szent Pétērel a fődön járt, betértek egy kovácshoz. AaTh 753?
99.463-473. p. Vót egy ember, aki a legelső rablást a szülein tette meg. AaTh 756C?
100.474-485. p. Atyám Teremtőm Szent Pétērel jártak a fődön kéregetőruhába. Egy nagy házba kaptak szállást, ahol az asszony kinlódott. AaTh 779A*
101.486-490. p. Uram, adjál esőt, mert meghalok szomjan!. Nincs katalogizálva, biblikus történet.
102. 491. p. Miért lett a buzakalász ilyen rövid?. MI C851.1.2 + MI A2793.5.
103.492-494. p. Atyám Teremtőm és Szent Péter kéregetőruhába mentek egy erdőn keresztülfele, ahol favágók dolgoztak. AaTh 774H + AaTh 570A.
104. 495. p. Mikor kezdett a világ megalakulni?. Eredetmonda.
105.495-500. p. Atyám Teremtőm és Szent Péter mikor a fődön járt kéregetőruhába, egy házba bementek, ahol nagyon sírtak, mert a jány kegyetlen beteg vót. MNK 786I?
106.500-502. p. Atyám Teremtőm Szent Pétērel kéregetőruhába bement egy részeges embernél éjjeli szállásra. AaTh 791.
107.502-519. p. A hét testvérek a hét fennsikján verekednek, a három tárgyon nem tudnak osztozkodni. Hiedelem. Megj.: ismert motívumokból mesemondó által alkotott formabontó történet.
108.520-521. p. Egy nagyságos úr a vendéglőbe öt tojást főzetett. AaTh 821B?
109.521-524. p. Egy katona ment szabadságra fele, három krajcárja vót. Moralizáló történet + AaTh 330.
Ámi Lajos (73) Szamosszeg, Szatmár vm. (M) 1959. Erdész S. (1968c) ÚMNGy 15.
110.7-11. p. A királynak vót egy nagyon sziép jánya, jártak hozzá grófok, hercegek, de nem akart férjhezmenni. AaTh 852 + AaTh 853 + AaTh 1961A*.
111.11-13. p. Mariskának hítták a királyi városban a legszebb jánt. Álapotos lett és gyermeket vesztett. AaTh 875.
112.13-15. p. Mátyás király három hercegfiuval vadászni ment. Egy szántóvető öregembērel tanálkoztak, aki katonája vót. AaTh 921A + AaTh 921F* + AaTh 922B.
113.15-17. p. Az urak Mátyás királlyal bementek egy vendéglőbe mulatni. Nincs katalogizálva (Mátyás király kapáltat távolabbi párhuzama ismert).
114.18-21. p. A megye városában a főispán nagyon uzsorás vót. Nincs katalogizálva vö. Mátyás király és a kolozsvári bíró –val.
115.21-26. p. Mátyás király bement a házba és kért éjjeli szállást. A gazdaember panaszkodott neki, hogy akinek jánygyermeke van, nem örökölheti apja vagyonát. Nincs katalogizálva, változata ismeretlen.
116.27-28. p. A fiú az anyjának gyermeket csinált és ezért akasztásra ítélték. AaTh 927.
117.28-37. p. Egy uriember ment egy faluvégire és mondta a szegény embernek, hogy neki szóugálóra van szüksége. Novella.
118.37-41. p. Szent György. Novella
119.41-56. p. Az ország leggazdagabbik városába élt egy ember: Csizsmadia János, akinek háromszázhatvanhat tanyája vót, de a rangja csak "tekintetes úr" vót. Novella.
120.56-58. p. Egy szegény favágó ember három forintért egy malacot vett. Novella.
121.59-68. p. Móunár Julcsa. AaTh 955.
122.69-73. p. Egy nagy gazdag embernek két kilométēre van százötven kataszteri hold fődje a várostul. AaTh 956B.
123.73-78. p. A veresszemű király meg akar házasodni. Nincs katalogizálva, ismeretlen típusú történet.
124.78-79. p. Geszten Jóska. Betyármonda.
125.80-91. p. Rinaldi a negyvennyócas üdőkbe rablóvezér vót. Ponyva.
126.92-98. p. A rabló leült egy erdő szélire és magába kártyázott ott egy grófnak a nevivel. Ponyva
127.98-102. p. Bátori Gábor mikor Bátori Julcsával összetanálkozott. Ponyva.
128.102-105. p. Egy sziép fiatalasszony megfőzött egy tojást a fazikba ugy, hogy azt ne tudják meg az anyósáēk, kik a templomba vótak. AaTh 990.
129.105-110. p. Vót egy gazdag ember, született neki egy kis puppos fia. Novella+hiedelem.
130.110-113. p. A királykisasszony csak az Isten fiához akart férjhez menni. Nincs katalogizálva, obszcén típus.
131.113-120. p. A pap negyven évig szóugát tartott, de egy fillérjébe sem került, mert nem tudta senki sem az egy évet nála kitölteni. AaTh 1000 + AaTh 1012 + AaTh 1002.
132.121-124. p. A cigány tanálkozott egy embērel az erdőbe, de nem tudta a cigány, hogy az az ördög. AaTh 1036 + AaTh 1149. Megj.: lejegyzés fonetikus.
133.124-129. p. A cigány elmegy az ördögökhöz, hogy űtet segítsék ki egy kis pénzzel, mert ha nem, szent embereket csinál belőülük. AaTh 1049 + AaTh 1084 + MNK 1100** + AaTh 1072.
134.129-132. p. Szegény ember vagyok, de gazdag akarnék lenni. Néhány tégladarabbal megyek a pokolba. AaTh 804B. 135.132-138. p. Vót egy öregember, aki eltévedt az erdőbe. MI M219.2.2
136.138-141. p. A szegény viénasszony, aki a kutnál meríti az üvegkancsóba a vizet. Történet.
137.145. p. Az óucsvaiak ēlmehetnek tallórépát vetni. AaTh 1200.
138.145-146. p. A szamosszegiek toronyra huzták a bikát. MNK 1210*I. Megj.: Csúfolt hely: Szamosszeg, Szatmár vm. 139.145-146. p. Szamoskéren a hódvilággal akarták megenni a puliszkát téj helyett. AaTh 1319L*.
140.147-151. p. Az ember ēlment az asszonnyal tövist szedni. AaTh 1341 + AaTh 1433* + AaTh 1381D?
141.151-152. p. Egy szamosszegi ember ēlment Parasznyára fát venni. MNK 1306*IV Megj.: Csúfolt hely : Parasznya, Szatmár vm.
142.153. p. A pályiak mikor hazamennek, akkor verik meg a felesiégüket, hogy mért nem mondta meg, mit vegyenek. Párhuzam nélküli rátótiáda.
143.153. p. A dobosi pernyések. AaTh 1210.
144.154-165. p. Az asszony megegyezett az embērel, hogy az fog parancsolni, aki a másikat szólásra bírja. AaTh 1351.
145.165-172. p. Az új pár összeveszekettetője. AaTh 1353.
146.173-184. p. Ficfa közt keresi az almát. AaTh 1360C.
147.184-185. p. Az asszony tetvesnek hítta az urát. AaTh 1365C.
148.186-198. p. Az asszony unta a munkát. AaTh 1370.
149.198-207. p. Az asszony ritkán csinált az urának csirkepaprikást. AaTh 1380.
150.208-211. p. Egy nagy gazdaasszony hozzáment egy szegény emberhez. A szomsziédasszonytól kérdezte, hogy hogyan lehetne az ű urát megsiketíteni és megvakítani?. AaTh 1380.
151. 212. p. A csordás lelt egy nagy üst pénzt, de a felesiégét próbára tette. AaTh 1381D.
152.213-216. p. Egy nagyságos urat az édesanyja elátkozta, hogyha meg fog házasodni, egy esztendeig az ágyon a felesiégivel ne feküdjön le. Ismeretlen típusú tréfás mese AaTh 1380-1404 közt.
153.216-218. p. Mikor az öregember az iskolába járt. AaTh 1381E.
154.218-222. p. Két ember összetanálkozott az uton. Az egyik dicsérte, a másik szidta a felesiégit. AaTh 1415 + MNK 1370D*.
155.222-225. p. Vót egy jány, aki szomoru vót egész életébe. Obszcén trufa ostoba lányról.
156.226-227. p. A gazdaembernek a jánya úgy lett nevelve, hogy férfiembēre ne niézzen szembe. Nincs katalogizálva, változat nélküli trufa.
157.227-228. p. Rövidlátó vót a nagy gazdag jány. AaTh 1456.
158.228-231. p. Egy uraságnak vót egy sziép jánya, csak a szája nagyon nagy vót. Ismeretlen háztűznéző trufa.
159.232-243. p. A nyócvankétéves viénasszony, aki jányfűvel akar férjhezmenni. Nincs katalogizálva, vénlány csúfoló trufákkal vö.
160.243-248. p. Egy embernek vót egy fiúgyermeke, osztán mikor hazament, a kerítésre tette a gubáját. AaTh 1525A.
161.248-251. p. Egy embernek vót egy szamara meg egy tajigája. AaTh 1529.
162.251-255. p. Három fiatalember uton van. MNK 1532*.
163.256-263. p. A boszorkányos fiatalember mindég azon gondolkozott, hogyan tudja a másikat becsapni. AaTh 1525N. 164.263-268. p. A sziép asszonyra pályáztak a papok. AaTh 1536B.
165.268-272. p. Csalóka Péter, aki a tyúkokat hozta és a katonákat tanálta. AaTh 1539.
166.272-273. p. Az asszony összetanálkozott az uton egy embērel. AaTh 1540.
167.274-287. p. Egy fiatalember jött az uton. Egy asszony kérdezte tülle, honnen jön?. AaTh 1540.
168.287-295. p. Egy gazdag asszonynak mindene vót de hus nélkül nem tudott főzni. AaTh 1548.
169.296-297. p. Egyik tanár a halált, a másik a kanált akarta. Nincs katalogizálva okos fiúról (AaTh 1525-1639) szóló trufákkal vö.
170.298-307. p. Egy gazdának csak kukoricája vót. Nincs katalogizálva.
171.307-313. p. Agárdi nagyságos úr. MNK 1561A*.
172.313-316. p. A nagyságos úr lova fára nem megy. AaTh 1631.
173.316-320. p. Tanálkozott egy nagyságos úr egy cigánnyal. AaTh 785A + AaTh 1610.
174.320-321. p. A cigányfiú ēlment a papnál áldozni. AaTh 1807A1.
175.322-323. p. A cigány ēlment a templomba az áldozatot felvenni. MNK 1347*I.
176.323-325. p. A cigány a nagyságos úrral pénzt lelt. MNK 1920K*.
177.325-326. p. A királynak vót három aranyalmája és ki akarta a cigánt próbálni. MNK 1561G*.
178.326-333. p. A pap mindég azt hirdette, hogy a mennyország olyan nagy, hogy az egész világi nép a sarkába tér meg. Nincs katalogizálva tudatlan menyasszonyról szóló trufákkal vö.
179.333-334. p. Egy nagyságos úrnak vót egy fekete tehene. Annak adja a jányát, aki fehér tehenet tud belőüle varázsolni. MI D57 + MI K139.1 + MI L161.1.
180.335-336. p. A cigány tisztelni ment a hegedüjével, hogy keressen egy kis pénzt. igaztörténet AaTh 169*.
181.336-337. p. Egyszer vót egy cigányverekedés, a cigányok mindég győztek. Nincs katalogizálva, etnikum csúfoló rátótiádákkal vö.
182.337-338. p. A pap prédikálta a templomba: hogyha az Isten akarja, a bot is elsül. MNK 1833C*.
183.339-342. p. A legelső cigányhuszár. Nincs katalogizálva, obszcén.
184.342-347. p. A cigányt elitélték akasztásra. AaTh 1587.
185.348-349. p. Farahó király cigánykirály vót. MI A1611.2.
186.349-351. p. A világ leggazdagabb cigánya. MI A1611.2.
187.351-367. p. A fiatalember az apjátul megtanulta, hogy meg kell gondolni háromszor is a szót, mielőtt kimondja az ember. AaTh 1562 + AaTh 314.
188.368-375. p. A pap a garabonciás szóugát fogadta meg. AaTh 15632 + AaTh 1132 + AaTh 1120.
189.375-384. p. A bárójány királyné akar lenni. Történet, ismert tréfás mese elemekkel
190.385-394. p. Két katona ment szabadságra fele, de sehol sem vót világ, csak a papnál. AaTh 1544A*.
191.395-396. p. Egy kovács lakott a biró udvarán. A biró nagyon haragudott a legyekre. AaTh 1586.
192.396-402. p. Vót két kéregető ember. MNK 1617*.
193.402. p. Nyúlra vadászik a pap és a cigány. AaTh 1626.
194.402-405. p. Mikor egy ember a világot járta, egy viénasszonnyal összetanálkozott. AaTh 1640.
195.405-409. p. Három szegény legény maradt árván. Maradt egy bikájuk, azon akarnak megosztozni, de a bolondot be akarják csapni. MNK 1643A* + AaTh 1537.
196.410-414. p. Az orvvadász. AaTh 1537.
197.414-415. p. Egy fiatalember ment a vásárba előtte egy nappal. AaTh 1355C.
198.415-417. p. Egy szegény ember vitt egy tehenet befele a vásárba. Összetanálkozott egy pesti csibésszel. AaTh 1675.
199.418-419. p. Egy fiatalember ēlment szóugálni és tíz éven keresztül szóugált. AaTh 1655.
200.419-421. p. A fiatalember szóugálni ment, de mindég rosszul besziélt. AaTh 1696.
201.421-426. p. A harangozónak a felesiégivel jóba vót a pap. AaTh 1725.
202.426-428. p. A cigány papnak taníttatja a fiát. AaTh 1825B.
203.429-430. p. Egy közsiégben le akarták váltani a papot, mert nagyon öreg vót. AaTh 1830.
204.430-433. p. Vót egy közsiégbe egy kántor és egy pap, de kegyetlen szegények vótak. AaTh 1837.
205.437-445. p. A róka kiáltotta a favágó embernek: "Vigyázz, szegény ember, mert szíjjelütöm a dücskődet!". Nincs katalogizálva, vadászhistóriákkal vö. + AaTh 225.
206.446-448. p. Erderádóba egy fiatalember ment befele. AaTh 1930.
207. 448. p. Erderádó. AaTh 1930.
208. 449. p. Vót egy herceg, aki három lusta embert az udvarába vitetett. AaTh 1950
209.450-451. p. Görögdinnye. AaTh 1960L + AaTh 1960D.
210. 452. p. A szamosszegi harang megváltozott. Nincs katalogizálva. MNK 2078A* vö.
211.455-459. p. Az ördöngős pap, aki az országban az oláhcigányokat mind összeszedte. Hiedelem
212.459-471. p. A részeges suszter, aki mindég a korcsmát járta. Hiedelem.
213.471-476. p. Az ördöngős asszony, aki a királyi várost tojással ellátta. Hiedelem.
214.476-478. p. Az elrejtezett lány. Hiedelem.
215.478-479. p. Egy asszony szerette vóuna, hogy apám elvegye. Hiedelem.
216.480-483. p. Az edényes zsidóval összetanálkozott az ördöngős kocsis. Hiedelem.
217.483-484. p. Az ördöngős kocsis. Hiedelem.
218.484-485. p. A boszorkányos ember árulta a kövér malacokat. Hiedelem.
219.485-487. p. Vitkán vót egy ember, Batárinak hítták. Hiedelem.
220.487-488. p. Szamosszegre ment két diák befele és tejet kértek. Hiedelem.
221.488-493. p. A szóuga éjszaka legeltette a lovakat. Hiedelem.
222.493-494. p. Egy fiatalember ment a szeretőjéhez más faluba, téli üdőbe. Hiedelem.
223.494-495. p. Ferenc Jóskának a fia vót Ludorf királyfi. Hiedelem.
224.496-500. p. Sámson, aki a farizeusoknak rabszolgája lett. Hiedelem.
225. 503. p. A farkas becsapódott, becsapta űtet a róka. AaTh 2.
226. 504. p. Összetanálkozott a róka a farkassal. Azt kérdezte: "Hova mensz, róka komám?". AaTh 21.
227.504-505. p. A vaddisznó a nyúllal összeverekedett. Nincs katalogizálva.
228.505-507. p. A medve összetanálkozott egyszer az oroszlánnal. "Hun jársz itt oroszlán?". Nincs katalogizálva.
229.507-510. p. A tücsök kiment az erdő szélire énekelni. Nincs katalogizálva.
230.510-511. p. Ment befele a róka a farkassal a városba. AaTh 34 + AaTh 32.
231.511-512. p. A róka összetanálkozott a farkassal. Kérdezkődtek egymástul, hogy: "Mit akarsz?". AaTh 41.
232.512-513. p. Egy varjufészek vót egy fán. AaTh 56A.
233.513-514. p. A róka egy tónak a partján megállott, látta, hogy a rengeteg kacsa benne van. MNK 57A*.
234. 515. p. A kecske egy fának a levelét ette megfele. A róka odament → "Mit csinálsz, kecske komám?". MNK 127C*.
235.515-516. p. A farkas ment hazafelé a falubul, de nem tudott élelemhez jutni. MNK 79**.
236.516-517. p. A farkasnak fázik a lába és csizsma után jár, hogy csizsmát szerezzen magának. AaTh 102.
237.517-519. p. A macskára a gazdája ráunt és el akarja pusztítani. AaTh 103A*.
238.519-520. p. Egy vőgybe két kecske legelt. Azon vette észre magát, hogy a farkas a hátok mögött áll. AaTh 122K
239.520-521. p. A farkas akar tanulni hegedülni. AaTh 151.
240.521-522. p. A verebölyű hítta fel a rókát a fára, hogy ott lehet kiszedni a fábul sok apró madarakat, finom pecsenye lesz belőüle. AaTh 38
241.522-525. p. Ēlment egy medve az erdésznél. Az egyik disznó kegyetlen kövér vót, a másik meg nagyon sovány. AaTh 153.
242.525-526. p. A medve dicsekedett az erejével, hogy űtűle nincs erősebb a világon. A róka azt mondta, hogy olyan erős nincs senki, mint az ember. AaTh 157.
243.526-527. p. A kutya tanálkozik a farkassal. Azt kérdi a farkas, hogy miért van ez a prém a nyakadon?. AaTh 201.
244.527-528. p. A róka ment az erdőbe és egy lyukba kecskét látott. Nincs katalogizálva + MNK 212A*.
245.529-530. p. A gazda a kecskét a fiátul kűdte legeltetni. Mindég megkérdezte a kecskét: "Jól tartottak?". MNK 212A*.
246.531-538. p. A szúrós kutya bement az elefánt ballangjába. MNK 212A*.
247.539-541. p. A kis pulikutya asszony. Nincs katalogizálva, ismeretlen típus töredéke.
248. 541. p. Mikor a madarak királyt választottak, a bagoly kijelentette, hogy szemre-fűre kell niézni. AaTh 221.
249. 542. p. Nyárba a varjunak nem kell a lúganéj. MNK 2076M(4)*.
250. 542. p. A tetü összetanálkozik a takonnyal. MNK 287B*.

Fordítások:

Ámi Lajos (72) Szamosszeg, Szatmár vm. (M) 1959?. Kovács Á. (1966.) Ungarische Volksmärchen. Köln
29.147-157. p. Das verschwundene Mondlicht. AaTh 328A*.

Erdész, Sándor – Futaky, Ruth (Hrsg. und übersetzt von – – ): Zigeunermärchen aus Ungarn. Die Volkserzählungen des Lajos Ámi. — München, Eugen Diedrichs Verl. 1996. — 327 p.
Die ungarischen Originaltexten erzählt von Lajos Ámi (73) Szamosszeg, Szatmár vm. (M) 1959.
1. 7-26. Held Listiger Rotkopf. AaTh 300 + AaTh 650A + AaTh 507B + AaTh 302A*. F: Erdész S. EA 6979 8. 185-212. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 4.135-150. p. A táltosok sose féltek.
2. 26-32. Der Drache in der Wolfsgrube. AaTh 300A + AaTh 301 + AaTh 313A. F: Erdész S. EA 6979 239. 2887-2895. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 29.384-388. p. A garabonciás diák meg a sárkány.
3. 32-54. Die Königstöchter im Drachenland. AaTh 301A. F: Erdész S. EA 6979 62. 1064-1095. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 7.177-192. p. A sárkánykirály ellopta a királynak a három jányát.
4. 54-67. Bleifreund und die Alte. MNK *302A*. F: Erdész S. EA 6979 6. 131-148. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 13.240-249. p. Az ólombarát, aki az erdőt ólomba öntötte és a viénasszony.
5. 67-93. Die vier Söhne der Gänsemagd. AaTh 303. F: Erdész S. EA 6979 98. 1257-1294. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 15. 257-276. p. Egy jány őrzött egy nagy csapat libát a városnak a végin. A gróf megszerette a jánt és azt mondta neki, hogy: "Gyere nállam szakácsnénak!"
6. 93-121. Die Alte, die drei König loswerden wollte. AaTh 312D + AaTh 315. F: Erdész S. EA 6979 11. 287-327. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 24.331-352. p. A viénasszony, akire a király ráunt.
7. 122-144. Der Bleiprinz und der Drache. AaTh 315. F: Erdész S. EA 6979 159. 1921-1952. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 26. 354-370. p. Az ólomherceg vadászott és a negyvenkétfejű sárkánnyal találkozott.
8. 144-152. Der himmelhohe Pappel. AaTh 317 + AaTh 302A*. F: Erdész S. EA 6979 219. 2736-2746. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 57. 72-77. p. A király udvarán vót egy égigérő nyárfa.
9. 152-166. Der Zigeunerbursche heiratet die Frosch-Prinzessin. AaTh 401A. F: Erdész S. EA 6979 25. 701-720. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 37.457-467. p. A vaddisztó, amikor hét esztendeig ette a tengerit.
10. 166-171. Die das Mann hütende Alte. Változat nélküli tündérmese hiedelemelemekkel. F: Erdész S. EA 6979 50. 1023-1029. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 66.156-159. p. A viénasszony aki a hegy oldalán ült, mindég a mannát őrizte.
11. 171-176. Die Grabrose. AaTh 407B. F: Erdész S. EA 6979 117. 1479-1486. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 42.501-505. p. A király egy rózsát leszakított a temető dombjárul. Kalapjáho tette, mikor hazavitte, egy vájzába tette.
12. 176-183. Die Prinzessin in der Tierhaut. AaTh 409A*. F: Erdész S. EA 6979 118. 1487-1495. >>Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 046.7-11. p. Egy királynak a jánya ment az uton. Egy viénasszony vajat árult.
13. 183-191. Die drei Töchter des wohlhabenden Bauerin. AaTh 425C. F: Erdész S. EA 6979 215. 2699-2710. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 50.34-39. p. A jómódú parasztnak három jánya vót, de soha nem vett nekik semmit.
14. 191-197. König Schlangenheld. Tragikus kimenetelű tündérmese + MI G350.1. F: Erdész S. EA 6979 86. 1196-1204. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 72.210-214. p. Csuszófojta vitéz király. Megj.: Hat évesen elsőként megtanult meséje.
15. 197-206. Der Zigeuner schultert den Knüppel. AaTh 563. F: Erdész S. EA 6979 125. 1533-1545. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 76.245-252. p. Mikor a cigány vállára vette a botját, tanálkozott egy gazdag embērel. "Hová mensz, te cigány?" "Megyek az Istent megölni!"
16. 206-231. Das schönste Mädchen der Welt und der Schweinehirt. AaTh 593. F: Erdész S. EA 6979 209. 2608-2642. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 79.284-302. p. Egy gazdag embernek egyetlenegy jánya született, százötven kataszteri hold fődje vót.
17. 231-245. Der stärkste Mann der Welt. AaTh 650A. F: Erdész S. EA 6979 4. 95-116. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 85. 335-346. p. Húzom Péter nem látott magánál erősebbet. A gomba alatt álló Bakarasz János.
18. 246. Warum die Weizenähre so kurz ist. MI C851.1.2 + MI A2793.5. F: Erdész S. EA 6979 204. 2574-2575. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 102.491. p. Miért lett a buzakalász ilyen rövid?
19. 247-250. Gott und Petrus in Bettelgewändern. AaTh 774H + AaTh 570A. F: Erdész S. EA 6979 109. 1428-1433. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 103.492-494. p. Atyám Teremtőm és Szent Péter kéregetőruhába mentek egy erdőn keresztülfele, ahol favágók dolgoztak.
20. 250-253. König Pharao war ein Zigeunerkönig. MI A1611.2. F: Erdész S. EA 6979 229. 2832-2835. >> Erdész S. (1968c) ÚMNGy 15. 185.348-349. p. Farahó király cigánykirály vót.
21. 253-255. Der reichste Zigeuner der Welt. MI A1611.2. F: Erdész S. EA 6979 228. 2828-2831. >> Erdész S. (1968c) ÚMNGy 15. 186.349-351. p. A világ leggazdagabb cigánya.
22. 255-260. Die gebratene Gans. AaTh 785A + AaTh 1610. F: Erdész S. EA 6979 172. 2075-2082. >>Erdész S. (1968c) ÚMNGy 15. 173. 316-320. p. Tanálkozott egy nagyságos úr egy cigánnyal.
23. 260-264. Die Königstochter will den Gottessohn heiraten. Nincs katalogizálva, obszcén típus. F: Erdész S. EA 6979 262. 3002-3007. >> Erdész S. (1968c) ÚMNGy 15. 130.110-113. p. A királykisasszony csak az Isten fiához akart férjhez menni.
24. 264-268. Die drei Zigeunermädchen. Párhuzam nélküli történet mágikus gyógyítás motívumokkal + MI N825.3 + MI G224.2 + MI D1337 + MI K1911 + MI G275.8. F: Erdész S. EA 6979 235. 2863-2867. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 83.328-331. p. A három cigányjány.
25. 268-274. Der Zigeuner bei den Teufeln. AaTh 1049 + AaTh 1084 + MNK 1100** + AaTh 1072. F: Erdész S. EA 6979 90. 1225-1234. Erdész S. (1968c) ÚMNGy 15. 133.124-129. p. A cigány ēlmegy az ördögökhöz, hogy űtet segítsék ki egy kis pénzzel, mert ha nem, szent embereket csinál belőülük.
26. 274-281. Der größte Dieb der Welt. AaTh 1525A. F: Erdész S. EA 6979 102. 1322-1330. >> Erdész S. (1968c) ÚMNGy 15. 160.243-248. p. Egy embernek vót egy fiúgyermeke, osztán mikor hazament, a kerítésre tette a gubáját.
27. 281-283. Die schwarze Kuh wird weiß. MI D57 + MI K139.1 + MI L161.1. F: Erdész S. EA 6979 234. 2860-2862. >> Erdész S. (1968c) ÚMNGy 15. 179.333-334. p. Egy nagyságos úrnak vót egy fekete tehene. Annak adja a jányát, aki fehér tehenet tud belőüle varázsolni.
28. 283-284. Pfarrer und Zigeuner auf Hasenjagd. AaTh 1626. F: Erdész S. EA 6979 096. 1253. >> Erdész S. (1968c) ÚMNGy 15. 193. 402. p. Nyúlra vadászik a pap és a cigány.
29. 284-290. Der Dummkopf verkauft den Stier. MNK 1643A* + AaTh 1537. F: Erdész S. EA 6979 32. 821-828. >> Erdész S. (1968c) ÚMNGy 15. 195.405-409. p. Három szegény legény maradt árván. Maradt egy bikájuk, azon akarnak megosztozni, de a bolondot be akarják csapni.
30. 290-292. Die Wassermelone. AaTh 1960L + AaTh 1960D. F: Erdész S. EA 6979 016. 422-425. >> Erdész S. (1968c) ÚMNGy 15. 209.450-451. p. Görögdinnye.
Mode, Heinz (Hrsg.) – Hübschmannová, Milena (Mitarbeit von) Zigeunermärchen aus aller Welt 1. — Leipzig, Insel Verl., 1983. — 557 p. Die ungarischen Originaltexten erzählt von Lajos Ámi, (73). Szamosszeg, Szatmár vm. (M) 1959.
I.
23. 195-203. Des armen Mannes Ochsentreiber.. AaTh 700. F: Erdész S. EA 6979 36. 862-872.>> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 93.407-412. p. A szegény ember kiment szántani. Mindég neki ökörvezetőt kellett fogadni.
33. 253-261. Klein-Weissnicht. . AaTh 532 + AaTh 314. F: Erdész S. EA 6979 106. 1387-1396.>> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 20.310-316. p. Egy asszonynak vót egy fia, aki nem fogadta az anyja szavát. Mikor ment ēlfele hazulról, az anyja megátkozta, hogy : "Hét évig ne tudjál mást mondani, mint nem tudom!"
39. 299-320. Der geflügelte Wolf. . AaTh 361*. F: Erdész S. EA 6979 22. 599-626. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 33.422-436. p. A szárnyas farkas.
52. 376-386. Sándor Keck. . MNK 463** + AaTh 301 + AaTh 507B. F: Erdész S. EA 6979 259. 2973-2986. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 8. 193-199. p. Bécsáros Sándor ment a királyhoz.
61. 421-426. Der arme Bauer und der König. . MNK 1920J* + AaTh 314 + AaTh 463A*. F: Erdész S. EA 6979 232. 2847-2854. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 21.316-319. p. A király azt mondta, hogy aki olyat tud hazudni, amit ő nem hisz el, ahhoz adja férjhez a lányát.
67. 453-494. Die Abenteuer des Königs Klein-Miklós. . AaTh 317? F: Erdész S. EA 6979 024. 647-700. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 59.90-117. p. Király Kis Miklós nem lél az országban olyan sziép nőt, akit ő elvegyen, az ujságbul olvasta, hogy Tündér Tercia, a világsziép asszonya is létezik a fődön.
Mode, H. (1984.) IIa.
86. 153-189. Das Märchen vom Lockenland. . AaTh 301. F: Erdész S. EA 6979 18. 459-507. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 010.204-229. p. Gyertek csak testvérek, mert nem tudom, ez az ember mit akar mondani?:
72. 16-29. Die geheimnisvolle alte Schachtel. . AaTh 560. F: Erdész S. EA 6979 133. 1606-1623. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 75. 236-245. p. A király, aki fogadást tétetett az asszonnyal, hogy senkinek meg ne mondja, hogy neki katulyája van.
74. 34-46. Der verheimlichte Traum. . AaTh 725?. F: Erdész S. EA 6979 211. 2654-2670. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 95.422-430. p. Egy embernek tizenkét fiugyermeke vót és az apja szigoruan követelte, hogy minden reggel ki mit álmodott, számoljon be.
75. 46-76. Die arme Frau und ihre Kinder. . AaTh 750B? F: Erdész S. EA 6979 192. 2386-2425. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 96.433-453. p. Egy Gomora nevü községbe egy szegény asszony élt.
94. 224-233. Der arme Waisenknabe. . AaTh 314. F: Erdész S. EA 6979 257. 2949-2960. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 22.320-325. p. Vót egy szegény árva kisfiú, nyóc éves lehetett, amikor bement az iskolába.
99. 249-257. Der Jäger der sich verirrte. . AaTh 401A. F: Erdész S. EA 6979 210. 2643-2653. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 38.467-473. p. Eltévedt az őz után a vadász.
102. 279-292. Das Goldtäubchen. . AaTh 480. F: Erdész S. EA 6979 187. 2288-2304. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 60.118-126. p. Az aranygellice.
107. 306-322. Der Arme setzt sich zur Wehr. . AaTh 563. F: Erdész S. EA 6979 015. 400-421. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 77.252-263. p. Hercegek, grófok gyertek segitsiégemre, most egy paraszttal tanálkoztam össze.
109. 328-345. Sankt Jobb. . AaTh 779A? F: Erdész S. EA 6979 108. 1405-1427. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 100.474-485. p. Atyám Teremtőm Szent Pétērel jártak a fődön kéregetőruhába. Egy nagy házba kaptak szállást, ahol az asszony kinlódott.
112. 352-360. Von der Werbung der drei Pfaffen um eine schöne Frau. . AaTh 1536B. F: Erdész S. EA 6979 129. 1568-1577. >> Erdész S. (1968c) ÚMNGy 15. 164.263-268. p. A sziép asszonyra pályáztak a papok.
Mode, H. (1984b.) III.
134. 27-48. Die falsche Fee. . AaTh 403. F: Erdész S. EA 6979 042. 941-968. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 39.473-487. p. A király hét esztendeig járt a tündérkirály jányához és akkor vette el, mikor már apja, anyja elhalt.
137. 69-86. Von den drei Waisen, die sich im Wald verirrten. . AaTh 510A. F: Erdész S. EA 6979 182. 2203-2224. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 61.126-137. p. Három árva gyermeket kivitt az anyja az erdőbe, hogy szedjenek forgácsot.
157. 209-213. Der König und die Schuhe seiner Töchter. . AaTh 306. F: Erdész S. EA 6979 140. 1689-1694. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 16.277-280. p. A király nem győzte a lányainak a cüpőt csináltatni.
164. 246-257. Wie der Mond vom Himmel fiel. . AaTh 328A*. F: Erdész S. EA 6979 40. 915-930. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 28.376-384. p. A medve, aki hét esztendeig itta a vizet, de a torkán egy csepp se ment le.
168. 293-306. Das Schäbenhaus. . Nincs katalogizálva, hiedelemelemeihez vö. Hatvani mondakör látszattűzvésze + varázslattal való szépség-megőrzés hiedelme cf. F: Erdész S. EA 6979 189. 2328-2345. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 40.487-496. p. A pozdornyábul csinált lakás.
172. 324-334. Von den drei Söhnen des Müllers. . Ismeretlen tündérmese és trufa kapcsolódása. F: Erdész S. EA 6979 255. 1928-2941. >> Erdész S. (1968b) ÚMNGy 14. 68.170-177. p. Vót egy embernek egy szárazmalma és három fia. Mikor az ember meghalt, a három fiú nem tudott a malmon megosztozni.
178. 366-367. Das Rätsel. . AaTh 927. F: Erdész S. EA 6979 67. 1132-1134. >> Erdész S. (1968c) ÚMNGy 15. 116.027-28. p. A fiú az anyjának gyermeket csinált és ezért akasztásra ítélték.
196. 492-518. Von einem der da sagt, er habe keinen Herrn über sich. . AaTh 313A. F: Erdész S. EA 6979 12. 328-362. >> Erdész S. (1968a) ÚMNGy 13. 18.287-305. p. Aki azt mondta, hogy ű felette úr nem létezik.

Irodalom:

Dégh Linda: Az egyéniségvizsgálat perspektívái (Ethn., 1960)
Erdész Sándor Ámi Lajos mesemondó. Az Országos Néprajzi Múzeum Adattárának Értesítője 1–4. 1959–1961. Országos Néprajzi Múzeum, Budapest 39–41.
Erdész Sándor Ámi Lajos mesemondó világképe. [Das Weltbild des ungarischer Märchenerzählers Lajos
Ámi. Представление сказителья Л. Ами о вселенной.] Ethn. 72: 3. 1961. 311–324.
Erdész, Sándor The World Conception of Lajos Ámi, Storyteller. Acta Ethnographica 10: 1–4. 1961. 327–344.
Erdész, Sándor The cosmogonical Conceptions of Lajos Ámi, Storyteller. Acta Ethnographica 12: 1–4. 1963. 57–64.
Meghalt a nagy mesemondó. 262 meséje a magyar népköltészet remekei. KMo 20: 197. 1963. augusztus 25. 7.
Ámi Lajos meséi I. Gyűjtötte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Erdész Sándor. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XIII. Szerk. Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest 1968. 545 p.
Ámi Lajos meséi II. Gyűjtötte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Erdész Sándor. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XIV. Szerk. Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest 1968. 539 p.
Ámi Lajos meséi III. Gyűjtötte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Erdész Sándor. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XV. Szerk. Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest 1968. 567 p.
Erdész, Sándor Lajos Ámi. In: Enzyklopädie des Märchens I. Hrsg. Rolf Wilhelm Brednich. Verlag Walter de Gruyter, Berlin 1975. 453–454.
Erdész, Sándor The Dragon in the Folktales of Lajos Ámi. In: Studies in East European folk Narrative. Ed. Linda Dégh. Indiana University Folklore Institute, Bloomington 1978. 449–472.
Erdész, Sándor The World Conception of Lajos Ámi, Storyteller. In: Sacred narrative. Readings in the Theory of Myth. Ed. Alan Dundes. Los Angeles 1984. 315–335.
Erdész Sándor Ámi Lajos mesemondó 1886–1986. SzSzSz 21: 4. 1986. 505–507.
Zigeunerchen aus Ungarn. Die Volkserzählungen des Lajos Ámi. Hrsg. und übers. von Sándor Erdész – Ruth Futaky. Diederichs, München 1996. 327 p.
Ámi Lajos magyarcigány mesemondó világképe. In: Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Válogatta és szerkesztette Kovalcsik Katalin. IF Alapítvány, BTF, MKM, Budapest 1998. 273–294.
Ámi Lajos magyarcigány mesemondó világképe. In: Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Válogatta és szerkesztette Kovalcsik Katalin. IF Alapítvány, OM, ELTE, Budapest 2001. 295–316.
Benedek Katalin szerk. (Angyal Katalin és Cserbák András közreműködésével) 2001. Magyar Népmesekatalógus 10/I. Cigány mesemondók repertoárjának bibliográfiája. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Intézet. 492 p.