Magyarország

Kemény Henrik bábtechnikus, bábjátékos 1925-ben Budapesten született bábjátékos családban. Nagyapja, Korngut Salamon 1897-ben Galíciából érkezve kapott engedélyt „dal, testgyakorlatok és bűvészeti előadások tartására” Pesten. Édesapja, Henrik New Yorkban a Metro Goldwyn-Mayer stúdiónak is dolgozott majd hazatérve a család 1926-ban a pesti Hűvösvölgyi Nagyréten állította fel bábos bódéját, utána a Mutatványos Téren működtették Kemény Henrik Bábszínházát, amely egészen 2011. október 3.-ig fennállt, ekkor porig égett.

Kemény Henrik 1931-ben szerepelt először a családi bábszínházban. 1935-ben a maga faragta bábbal játszotta a darab főszerepét.1945-ben, a háborúban meghalt apja szerepét veszi át és vezeti a bábszínházat. 1953-ban a népligeti vurslit felszámolták, ezért ezután az Állami Bábszínházban lép fel. Két évtized alatt számos bábot tervezett, és visszatért a vándorbábozáshoz, az országjáráshoz. A vásári bábjáték hagyományait viszi egyedüliként tovább az 1990-es évekig. Hőse Vitéz László, akinek fegyvere egy palacsintasütő, amellyel a közép-európai marionett hagyományokhoz illeszkedik. Figurájával a jó és a rossz szimbolikus küzdelmét sajátos humorral, a kisgyermekek által is élvezhető módon ábrázolja.

1992-ben a Kolibri Színházhoz csatlakozott.

Főbb alakításai a Vitéz László kalandjai, a Hakapeszi Maki, a Süsü a Sárkány, Furfangos Frigyes, Gyufa Gyuri, Sakk Matyi.

Játékstílusát sikerült rögzíteni, megőrizni a technika segítségével. A családi hagyományból ismert előadások 20 perces műsorait 1 órásra kibővítve a Magyar Televízió felvette, a Vásári Bábjátékos című műsort pedig úgy sikerült felvenni, hogy a paraván mögött játszó Kemény Henrikek is láthatják a nézők.

Jelentős kitüntetései:
A Gyermekekért Érdemérem: 1980
Érdemes Művész: 1987
Pro Urbe Budapest Díj: 1998
Magyar Köztársaság Érdemrend Kis- és Középkeresztje: 1995
Kiváló Művész: 2002
Kossuth díj 2005:
Prima Primissima: díj 2008

A Népművészet Mestere díjat 1954-ben kapta meg.