A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Nincs kép
Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1899
Halálozási év: 1972

Leírás

1959-ben, mikor Erdész Sándor felkereste a mesemondó családját és elsőként Jóni Anna nevű húga meséit feljegyezte, Ramocsaháza északnyugati szélén, a községtől különállva 15-20 cigányputri állt. A Jóni családban nagyapjuk is, apjuk is környezetük híres mesemondói voltak. Ők magukat magyarcigányoknak vallották, akik magyarul beszélnek s nem volt tudomásuk arról, hogy valamelyik ősük cigány nyelvű lett volna, s hogy 150-200 évvel ezelőtt nyelcsere révén hagytak fel eredeti anyanyelvükkel. Fő foglalkozásuk régebben a téglavetés volt, később sármunkákból éltek, az egész vidéken ők vetették a vályogot, kiegészítő téli elfoglaltságuk pedig az egykor mindenki által használt, esztétikus, és különböző méretű kosarakat eredményező kosárfonás volt, melyben valamennyien nagy szakértelemmel vettek részt. Alkalmi munkaként napszámba jártak és néhányan közülük zenéltek is. A Dankó telepen élők számára a ’60-as évekig a közösségi együttlét alkalmain a mesemondás volt a legfontosabb szórakozás. Jóni apjától idősebb Jóni Ferenctől tanulta meséit, éppúgy, mint Anna húga és Mihály öccse is, de repertoárjuk akkor is bővült, mikor eljártak mesélni és mesét hallani is a virrasztókba, ahol emlékeik szerint, gyerekkorukban, a 19. század végén több virrasztóban magyar mesemondókat is hallgattak. Ifjabb Jóni Ferenc repertoárja szóbeliségből és könyvekből, ponyvákról tanult mesekincsből állt össze. Forrásai közt sejthető Gaal György meséinek valamilyen kiadványa is. Jóni Ferenc mesélő tudatvilágában eredetmítosz, monda, legenda, ponyvatörténet keveredik a mesével. Szép számmal találhatók ebben az anyagban Mátyás királyra, Rákóczira, Kossuth Lajosra vonatkozó történeti mondák mellett Rudolf királyfihoz kötődő epikumok, betyárokhoz, Sisa Pistához, Patkó Bandihoz, Bogár Imréhez stb. fűződő betyármondák, Rinaldo Rinaldinihez és más hősökhöz kapcsolódó ponyvatörténetek, novellisztikus, moralizáló, valamint ismeretlen típusú történetek. Emellett Jóni sem kerüli el a modern, költőietlen kifejezéseket sem, s stílusában kimutathatók ponyva, Andersen, Grimm, kalendáriumi jellegzetességek. A legősibb világlátástól novellisztikus jellegzetességekig, érzelmi gazdagításon át egész az idegen nyelvi hatásokig vizsgálhatók a különböző fejlettségre utaló szintek Jóni rendkívül gazdag elbeszélői repertoárjában: 5 állatmese, 54 tündérmese, 8 legendamese, 18 novellamese, 4 parabiblikus történet, 2 ostoba ördögmese, 1 hidegvérű szolga mese, 4 rátótiáda, 26 tréfásmese – közte 5 nem katalogizált obszcén tréfa -, 3 hazugságmese, 12 történeti monda, közte 7 betyármonda, 21 hiedelemmonda, 4 eredetmonda található.1959-ben, mikor Erdész Sándor felkereste a mesemondó családját és elsőként Jóni Anna nevű húga meséit feljegyezte, Ramocsaháza északnyugati szélén, a községtől különállva 15-20 cigányputri állt. A Jóni családban nagyapjuk is, apjuk is környezetük híres mesemondói voltak. Ők magukat magyarcigányoknak vallották, akik magyarul beszélnek s nem volt tudomásuk arról, hogy valamelyik ősük cigány nyelvű lett volna, s hogy 150-200 évvel ezelőtt nyelcsere révén hagytak fel eredeti anyanyelvükkel. Fő foglalkozásuk régebben a téglavetés volt, később sármunkákból éltek, az egész vidéken ők vetették a vályogot, kiegészítő téli elfoglaltságuk pedig az egykor mindenki által használt, esztétikus, és különböző méretű kosarakat eredményező kosárfonás volt, melyben valamennyien nagy szakértelemmel vettek részt. Alkalmi munkaként napszámba jártak és néhányan közülük zenéltek is. A Dankó telepen élők számára a ’60-as évekig a közösségi együttlét alkalmain a mesemondás volt a legfontosabb szórakozás. Jóni apjától idősebb Jóni Ferenctől tanulta meséit, éppúgy, mint Anna húga és Mihály öccse is, de repertoárjuk akkor is bővült, mikor eljártak mesélni és mesét hallani is a virrasztókba, ahol emlékeik szerint, gyerekkorukban, a 19. század végén több virrasztóban magyar mesemondókat is hallgattak. Ifjabb Jóni Ferenc repertoárja szóbeliségből és könyvekből, ponyvákról tanult mesekincsből állt össze. Forrásai közt sejthető Gaal György meséinek valamilyen kiadványa is. Jóni Ferenc mesélő tudatvilágában eredetmítosz, monda, legenda, ponyvatörténet keveredik a mesével. Szép számmal találhatók ebben az anyagban Mátyás királyra, Rákóczira, Kossuth Lajosra vonatkozó történeti mondák mellett Rudolf királyfihoz kötődő epikumok, betyárokhoz, Sisa Pistához, Patkó Bandihoz, Bogár Imréhez stb. fűződő betyármondák, Rinaldo Rinaldinihez és más hősökhöz kapcsolódó ponyvatörténetek, novellisztikus, moralizáló, valamint ismeretlen típusú történetek. Emellett Jóni sem kerüli el a modern, költőietlen kifejezéseket sem, s stílusában kimutathatók ponyva, Andersen, Grimm, kalendáriumi jellegzetességek. A legősibb világlátástól novellisztikus jellegzetességekig, érzelmi gazdagításon át egész az idegen nyelvi hatásokig vizsgálhatók a különböző fejlettségre utaló szintek Jóni rendkívül gazdag elbeszélői repertoárjában: 5 állatmese, 54 tündérmese, 8 legendamese, 18 novellamese, 4 parabiblikus történet, 2 ostoba ördögmese, 1 hidegvérű szolga mese, 4 rátótiáda, 26 tréfásmese – közte 5 nem katalogizált obszcén tréfa -, 3 hazugságmese, 12 történeti monda, közte 7 betyármonda, 21 hiedelemmonda, 4 eredetmonda található.
A Népművészet Mestere díjat 1965-ben kapta meg.

Források

Kéziratok, szövegkiadások:

Erdész Sándor: Jóni Ferenc meséi. Magn. felv gy. EA 7901/A–I. 1960. — 1687 p.

Jóni Ferenc Ramocsaháza, Szabolcs vm. (M) Erdész S. (1960.) EA 7901/A 
1.1-14. p. A vén kódus. 1960. AaTh 710. 
2.15-25. p. A királykisasszon. 1960. AaTh 314. 
3.26-42. p. Lackó. 1960. AaTh 1535. 
4.43-45. p. A pap megétette a ganéjt a néppel. 1960. Nincs katalogizálva. 
5.46-49. p. A pap és a cigány. 1960. MNK 1833C* + AaTh 1626. 
6.50-63. p. Húzom Péter. 1960. MNK 2100A* + AaTh 300A + AaTh 779A* + AaTh 312D + AaTh 327B* + AaTh 592. 
7.64-73. p. A fából faragott Péter. 1960. Bihari L/1 V *2/G + AaTh 0532*. Megj.: Hiedelem: megfejt kapufélfából bor, víz folyik. 
8.74-105. p. Mickó király. 1960. AaTh 463A* + MNK *302A*. 
9.106-119. p. Gyurika. 1960. Nincs katalogizálva Benedek E. (1894-96.4) 5/1 32. 159-185. A szerencsekrajcár. c. egyéni írói alkotással vö. 
10.120-134. p. A három aranyalma. 1960. AaTh 408. Megj.: Eltérés: ismert mesei motívumok párhuzam nélküli kombinációja ; almából fiúk születnek nádszálakból származó lányok helyett. 
11.135-144. p. A békakirálykisasszony. 1960. MNK 2100A1* + AaTh 402. 
12.145-148. p. Rinaldo és a zsidó. 1960. Betyár monda. 
13.149-151. p. A harangozó meg a pap. 1960. AaTh 1837. 
14.152-170. p. A gróffiju meg a hercegkisasszon. 1960. AaTh 900. 
15.171-191. p. Többsincs királyfi. 1960. AaTh 851 + AaTh 516. 
16.192-194. p. A két púpos ember. 1960. AaTh 503. 
17.195-221. p. Hapták, Kerdáj, Rékcung. 1960. AaTh 326 + AaTh 566. 
18.222-224. p. A pesti katona. 1960. Obszcén. 
19.225-233. p. A pap szógálója. 1960. Párhuzam nélküli tréfás történet. 
20.234-254. p. A jányfejű kígyó és Rózsa királyfi. 1960. AaTh 304 + AaTh 551. 
Jóni Ferenc Ramocsaháza , Szabolcs vm. (M) Erdész S. (1960.) EA 7901/A vége+EA 7901/B eleje 
21.255-271. 272-275 A király, akinek a házához nem vót szabad kígyót vinni. 1960. AaTh 313A + AaTh 400. 
22.276-300. p. Eszterházi Pista. 1960. AaTh 882. 
23.297-300. p. A szegény suszterfiju meg a naccságos kisasszony. 1960. Nem mese. 
24.301-319. p. A csukám hírébe. 1960. AaTh 675. 
25.320-333. p. Belzebukk Elemér és Veresugró vitéz. 1960. Nincs párhuzama 
26.334-338. p. Két kódus utazott az úton. 1960. AaTh 875. 
27.339-363. p. A gazdag ember fia. 1960. AaTh 560 + AaTh 461 + hiedelem. 
28.364-372. p. Pista Laci. 1960. Bihari L.9 I. *1.A. Megj.: Hiedelem: a foggal született fiúból garabonciás lesz 
29.373-374. p. A ramocsaházi ördöngős asszony I. 1960. Bihari L.1 V. *2.A. Megj.: Hiedelem: harmatszedés révén szerzett gazdagság. 
30. 375. p. A ramocsaházi ördöngős asszony II. 1960. Hiedelem. Megj.: Hiedelem: ördöngős asszony táncol, csattog, mikor nagy vihar van. 
31.376-379. p. A cigány libát vitt. 1960. MNK 1561C*. 
32.380-381. p. A cigány megette a szilvát. 1960. MNK 1561D*. 
33.382-398. p. Egy szegény ember fija. 1960. AaTh 952. 
34.399-421. p. Bolond Jankó. 1960. AaTh 650A + AaTh 1000 + AaTh 1007 + AaTh 1002 + MNK 650D*. 
35.422-427. p. A két szabadságos katona. 1960. 
Jóni Ferenc Ramocsaháza, Szabolcs vm. (M) Erdész S. (1960.) EA 7901/C 
36.428-448. p. Mátyás király és a részeges huszár. 1960. AaTh 951-953. 
37.449-454. p. Mátyás király a japánjaival. 1960. AaTh 921F* + AaTh 922B. 
38.455-457. p. Mikor Mátyás királyt leszúrták. 1960. Nem katalogizált Mátyás anekdota cf. 
39.458-465. p. Mátyás király juhásza. 1960. AaTh 889. 
40.466-473. p. Mátyás király és a kolozsvári bíró. 1960. Nincs katalogizálva. 
41.474-486. p. A három testvér. 1960. 
42.487-489. p. Ludorf királyfi. 1960. Történeti monda. Megj.: Rudolf királyfi és Rotschild fia: történeti monda. 
43. 489. p. Rákóczi fejedelem. 1960. Nincs katalogizálva. 
44.490-501. p. A cigány püspök. 1960. AaTh 1825B. 
45.502-525. p. A juhászbojtár. 1960. X + AaTh 670. 
46.526-541. p. Kilencszáz esztendeig élt egy király. 1960. AaTh 471A. 
47.542-555. p. A szabadságos katona. 1960. AaTh 306. 
48.556-560. p. A temény. 1960. Nincs katalogizálva + AaTh 773**. Megj.: Angyal, ördög vetélkedik a lélekért 
49.561-566. p. Két fijatalember járt egy jánho. 1960. X. 
50.567-573. p. Két legény jóbarát vót. 1960. AaTh 470. 
51.574-584. p. Rinaldo Oroszországba. 1960. Történeti monda. 
Jóni Ferenc Ramocsaháza, Szabolcs vm. (M) Erdész S. (1960.) EA 7901/D 
52. 585. p. Kincskeresés szent György éjszakáján. 1960. Bihari N III.4.A. 
53.(586-589.) 560-570p. Babszem királyfi. 1960. Bihari N IV.5/A, 5C. Hiedelmek törpéről, tündérekről. 
054.0571-0593. p. A kis kondás fiú. 1960. AaTh 0850 + AaTh 0400. 
55.594-604. p. A szabadságos katona obsitér megy. 1960. AaTh 307. 
56.605-610. p. Jézus Krisztus és Péter a szegény asszonynál. 1960. Nincs katalogizálva parabiblikus szöveg. 
57.611-615. p. Jézus Krisztus és Péter a részeg embernél. 1960. Nincs katalogizálva parabiblikus szöveg 
58.616-619. p. Jézus Krisztus és Judás. 1961. Nincs katalogizálva parabiblikus szöveg. 
59.620-624. p. Jézus Krisztus és Péter egy falun ment végigfele. 1960. Nincs katalogizálva. 
60.625-631. p. Jézus Krisztus a szegény özvegyasszonynál. 1960. MNK 750BI* + MNK 750BIII*. 
61. 632. p. Gesztely Jóska. 1960. Nincs katalogizálva történeti monda. 
62.633-635. p. Rózsa Sándor. 1960. Nincs katalogizálva történeti monda. 
63.636-638. p. A gyerek csontját kiszedték. 1960. Bihari L IV.6. 
64.639-655. p. Sánta és csonka. 1960. Bihari L/1 III. *1.A + AaTh 519. 
65.656-670. p. A kis őzöcske. 1960. AaTh 450. 
66.671-678. p. Két óriás meg a szegény legény. 1960. MI K 1082. 
67.679-685. p. Bátori Gábor. 1960. Történeti monda. 
68.686-692. p. Rinaldó meg a papok. 1960. Ponyva. 
69.693-711. p. Kovács János. 1960. AaTh 1898* + AaTh 449. 
Jóni Ferenc Ramocsaháza, Szabolcs vm. (M) Erdész S. (1960.) EA 7901/E 
70.712-748. p. Az özvegyasszony fija és az aranymadár. 1960. AaTh 550 + AaTh 556F* + AaTh 530. 
71.743-775. p. Fehérló fia. 1960. AaTh 301B. 
72.776-785. p. A két cigány. 1960. Bihari E I. 1/A + 1./B. Megj.: Pokoljáró cigányzenészek üzenetet közvetítenek a papnak meghalt felesége gyűrűjével nyomatékosítva 
73.786-794. p. A mónár. 1960. AaTh 1358C. 
74.795-811. p. Vót egy királynak három lánya. 1960. AaTh 923 + AaTh 879. 
75.812-816. p. Vót egy naccságos úr. 1960. AaTh 651*. 
76.817-826. p. Vót egy zsidó ténsúr. 1960. AaTh 326A*. 
77.827-838. p. A bárófijú meg a hercegfijú. 1960. MI T0011.6. Megj.: A hős olyan lányt keres feleségnek, akinek orcája olyan, mint mikor meglőtt nyúl piros vére fehér hóra pereg 
78.839-868. p. Optág János császár. 1960. MNK 707*. 
79.869-894. p. A cigány meg akarta ölni az istent. 1960. AaTh 563. 
80.895-897. p. A cigány meg a zsidó. 1960. AaTh 592. 
81.898-905. p. Vót két jóbarát együtt. 1960. AaTh 613. 
82.906-927. p. Vót eccer egy vendéglős. 1960. AaTh 935. 
83.928-937. p. A cigányhuszár. 1960. Nincs katalogizálva. 
84.938-941. p. Mákostészta. 1960. AaTh 1545. 
85.942-946. p. Pardon. 1960. AaTh 1349D*. 
86.947-958. p. Szerencse és Szerencsétlenség. 1960. AaTh 946C* + AaTh 736. 
87.959-977. p. Bathilon király. 1960. MNK 707*. 
88.978-1002. p. Szamárcsuda. 1960. AaTh 510B. 
89.1003-1021. p. Ickó Mickó király. 1960. AaTh 326. 
90.1022-1028. p. Eccer vót egy zsidó. 1960. AaTh 1730. 
91.1029-1033. p. Eccer vót egy temetőkerülő. 1960. AaTh 332F*. 
Jóni Ferenc Ramocsaháza, Szabolcs vm. (M) Erdész S. (1960.) EA 7901/F 
92.1039-1049. p. Fejedelem bajnok. 1960. MI D1081. 
93.1050-1059. p. Cím nélkül. 1960. MNK 1535*. 
94.1060-1070. p. Cím nélkül. 1960. AaTh 1653A. 
95.1071-1083. p. Cím nélkül. 1960. Nem mese. Megj.: Farkassá vált királykisasszony az elátkozott birodalomban. 
96.1084-1087. p. Cím nélkül. 1960. AaTh 154. 
97.1088-1092. p. Cím nélkül. 1960. Nem mese. Megj.: Török időkben egy spion elárulja a vár gyenge pontjait Szent György elesik. 
98.1093-1108. p. Cím nélkül. 1960. AaTh 1641. 
99.1109-1125. p. A vadász. 1960. Megj.: Medve-nevelte fiú óriáslány segítségével kiállja érte az óriások próbáit 
100.1126-1139. p. Egy asszonynak volt három fija. 1960. AaTh 313. 
101.1140-1160. p. A király, akinek nem lehetett a házához kígyót vinni. 1960. AaTh 425L. 
102.1161-1191. p. Zsemlyeszínű ökör. 1960. AaTh 511A. 
103.1192-1218. p. A kondásfiú. 1960. AaTh 314. Megj.: Kis kertész királykisasszony vázájába két virágot ad, abból éjjel kiszáll a hétországi király és megkéri a királykisasszony kezét. 
Jóni Ferenc Ramocsaháza, Szabolcs vm. (M) Erdész S. (1960.) EA 7901/G 
104.1219-1246. p. Bátori Juliska. 1960. AaTh 956B. 
105.1247-1254. p. Eccer vót egy ács. 1960. AaTh 330A. Megj.: Halál felragad a padra, az ácsot beengedik a jólelkek közé, mert amit háromszor kilencven év alatt a kártyán nyert, az özvegyeknek adta. 
106.1255-1267. p. A vitéz cigányfiú. 1960. MNK 1640** + AaTh 1049 + AaTh 1115 + AaTh 1149. 
107.1268-1272. p. Vót egy jány, aki a hóttat virrasztotta. 1960. AaTh 365. 
108.1273-1289. p. Vót egy király, annak vót egy körtefája. 1960. MNK 400A* + MNK 1923A*. 
109.1290-1294. p. Az elátkozott kastély. 1960. X (fragment). Megj.: Csonka, nincs leírva. 
110.1295-1320. p. Pista, aki az álmát eltitkolta. 1960. AaTh 725. 
111.1321-1332. p. A huszonnégy szőrös ember. 1960. AaTh 303A. 
112.1333-1347. p. Vót egy öreg halász, a fiát hitták Bogdánynak. 1960. X. Megj.: Bogdány kifogja, és megváltja az elátkozott királykisasszonyt 
113.1348-1355. p. A góré cigány. 1960. AaTh 1525A + AaTh 465C. 
114.1356-1358. 1359-1369 Agárdi és a cigányok. 1960. AaTh 1561. 
Jóni Ferenc Ramocsaháza, Szabolcs vm. (M) Erdész S. (1960.) EA 7901/H 
115.1370-1383. p. Rinaldo tizenkét emberét elfogták. 1960. Nem mese, ponyva betyármonda. 
116.1384-1391. p. A királyfi meg a farkasasszon. 1960. Nem mese, betyármonda cf. MI F1071. 
117.1392-1397. p. Volt eccer egy szegényember faszedegetésből élt. 1960. Bihari L/9 III. 5. 
118.1398-1418. p. Lomp gyerek. 1960. AaTh 935. 
119.1419-1421. p. A garaboncással tanálkozott az én nagyapám. 1960. Bihari L/9 II. 6/a. 
120.1422-1423. p. A garaboncás diák tejet kért. 1960. Bihari L/9 II. 1/A. 
121.1424-1436. p. Vót egy szegény embernek három fija. 1960. MNK 829*=AaTh 471. 
122.1437-1440. p. Egy unokám foggal született. 1960. Bihari L/9 I. *1/A + Bihari L/9 I. *1/B. 
123.1441-1458. p. Vót egy szegény embernek két kicsike ökröcskéje. 1960. AaTh 563. 
124.1459-1479. p. Trombitás király. 1960. AaTh 315. 
125.1480-1481. p. A sárkányról. 1960. Bihari L/9 III. 1. 
126.1482-1484. p. A sárkányrul. 1960. Bihari L/9 III. 1. 
127.1485-1498. p. Vót két kis árvagyerek, egy jány és egy kisfiju. 1960. AaTh 804B + AaTh 1072 + MI V0271. 
128.1499-1518. p. A magyar király és a német király a határon kártyázott. 1960. AaTh 562. 
129.1519-1538. p. Vót egy asszonnak tizenkét fija elátkozta üket daruvá változtak. 1960. AaTh 451. 
Jóni Ferenc Ramocsaháza , Szabolcs vm. (M) Erdész S. (1960.) EA 7901/I 
130.1539-1543. p. Tehenek beszéde Luca-estén. 1960. Megj.: Luca nap éjjelén érteni lehet mit beszélnek az állatok. 
131. 1544. p. A róka dögnek teteti magát. 1960. X Állatmesék. AaTh 1-69 vö. 
132.1545-1548. p. A szép jány. 1960. Obszcén. 
133.1549-1551. p. A cigány az egyik falubul a másikba vitt egy libát. 1960. Obszcén. 
134.1552-1556. p. Vót három cigány. 1960. AaTh 1313A + obszcén történet. 
135.1557-1558. p. Az ökörszem király lett. 1960. AaTh 221A. 
136.1559-1561. p. A legény, aki nagyot tudott hazudni. 1960. AaTh 852 + MNK 1920J*. 
137.1562-1565. p. A rókát kiherélték. 1960. AaTh 153. 
138.1566-1569. p. Az öreg medvének vót három kölyke. 1960. AaTh 51***. 
139.1570-1571. p. Az Úr két angyalt leküdött a fődre. 1960. MI E0754.2.2. 
140.1572-1574. p. Miért rövid a búza kalásza?. 1960. MI A 2793.5. Aitiologiai monda. 
141.1575-1577. p. A lébuc elárulta Jézust. 1960. Aitiologiai monda. 
142. 1578. p. Miért van a szamár hátán kereszt?. 1960. Aitiologiai monda. 
143.1579-1581. p. Péter kérte, hogy némítsa meg azokat, akik szidják. 1960. AaTh 774D. 
144.1582-1584. p. A cigány meg akarta ölni az istent. 1960. AaTh 774L. 
145. 1585. p. Miért hajlik le a szomorufűz ága?. 1960. Aitiologiai monda. 
146.1586-1587. p. Péter megette a juh szivét, máját. 1960. Nem mese AaTh 785 vö. 
147.1588-1590. p. A cigány menyországba. 1960. AaTh 800. 
148.1591-1602. p. Mátyás király a szegény embernél lencsét vacsorált. 1960. Nem mese. 
149.1603-1607. p. Mikor az öreg ember iskolába járt. 1960. AaTh 1381E. 
150.1608-1610. p. A cigány és a szabadságos katona. 1960. AaTh 1433*. 
151.1611-1612. p. Vót egy kupec cigány. 1960. Nem mese. 
152.1613-1616. p. Vót egy naccságos ur és egy báró. 1960. MNK 1711A*. 
153.1617-1626. p. Vót eccer egy gazdag ember. 1960. MI K1082. 
154.1627-1631. p. A cigány ügyvéd. 1960. AaTh 821B. 
155.1632-1643. p. Vót eccer egy szegén jánka. 1960. X + AaTh 875. 
156.1644-1646. p. Nyírturán a bikát felhúzták a toronyba. 1960. MNK 1210*I. 
157.1647-1650. p. Eccer vót tíz buta királyfi. 1960. AaTh 1287. 
158.1651-1656. p. A cigánylegény meg a harangöntőné. 1960. AaTh 1730. 
159.1657-1662. p. A szentkutat kipucoltatta a pap. 1960. Nem mese, obszcén történet. 
160.1663-1686. p. A mészároslegény. 1960. AaTh 507B.

Szövegkiadások idegen nyelven:

Erdész, Sándor – Jenssen, Christian: Begegnung der Völker im Märchen, Bd. 4. Ungarn – Deutschland. Unveröffentliche Quellen. Zusammenstellung und Bearbeitung von Sándor Erdész und Christian Jenssen. — Aschendorff, Gesellschaft zur Pflege des Märchengutes der europäischen Völker, 1970. – 180 p. 
Rövidítése/Abkürzung: Erdész, S.-Jenssen, Ch. (1970.) Übersetzung vom Ungarischen ins Deutsche: Dr. Tamás Kürthy. 
(5.) 99-110.p. Janós Kowás. . AaTh 449. F: JAMA 369-67. Erdész, S.-Jenssen, Ch. (1970.) 5.89-98. p. Kovács János. Megj.:Der ungarische Originaltext erzählt von Ferenc Jóni, (71) Ramocsaháza, Szabolcs vm. (M) 1960.

Irodalom:

Erdész, Sándor – Jenssen, Christian: Begegnung der Völker im Märchen, Bd. 4. Ungarn – Deutschland. Unveröffentliche Quellen. Zusammenstellung und Bearbeitung von Sándor Erdész und Christian Jenssen. — Aschendorff, Gesellschaft zur Pflege des Märchengutes der europäischen Völker, 1970. – 180 p
Benedek Katalin szerk. (Angyal Katalin és Cserbák András közreműködésével) 2001. Magyar Népmesekatalógus 10/I. Cigány mesemondók repertoárjának bibliográfiája. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Intézet. 492 p.