Leírás
R. Tóth István 1902-ben, Balmazújvárosban született, 1989-ben, Budapesten hunyt el. Azon alkotók közé tartozott, akik nem a családi hagyományt, vagy a céhes örökséget folytatták, hanem a munkájukhoz tartozó világot örökítették meg. A hortobágyi puszta hagyományvilágába született bele, a hortobágyi csikósok életét élte. A pásztortudományt, a faragást, ostorfonást számadójától, Nádasdi István faragópásztortól tanulta meg. 1925-ben már csikós számadó a mátai ménesnél. Nyugdíjazása után a Hortobágyi Pásztormúzeum teremőre lett, ízes beszédével lebilincselően tudott mesélni a hortobágyi pásztorok életéről. A pusztai életmód bemutatása nem csak beszédében volt jelen, hanem a keze alól kikerülő tárgyak szépsége és esztétikai értéke is a pusztáról szólt. R. Tóth István minden munkafolyamatot maga végzett, az anyag megválasztásától, megmunkálásától a díszítésig. Alkotásait a fába illesztett ólommal, rézzel, csonttal, kaucsukkal díszítette, rézdróttal körülszegezte, ezzel sajátos jelleget adott tárgyainak. Az 1950-es években újra induló népi iparművészeti mozgalom fedezte fel őt is. 1954-ben megkapta a népi iparművész címet.R. Tóth István 1902-ben, Balmazújvárosban született, 1989-ben, Budapesten hunyt el. Azon alkotók közé tartozott, akik nem a családi hagyományt, vagy a céhes örökséget folytatták, hanem a munkájukhoz tartozó világot örökítették meg. A hortobágyi puszta hagyományvilágába született bele, a hortobágyi csikósok életét élte. A pásztortudományt, a faragást, ostorfonást számadójától, Nádasdi István faragópásztortól tanulta meg. 1925-ben már csikós számadó a mátai ménesnél. Nyugdíjazása után a Hortobágyi Pásztormúzeum teremőre lett, ízes beszédével lebilincselően tudott mesélni a hortobágyi pásztorok életéről. A pusztai életmód bemutatása nem csak beszédében volt jelen, hanem a keze alól kikerülő tárgyak szépsége és esztétikai értéke is a pusztáról szólt. R. Tóth István minden munkafolyamatot maga végzett, az anyag megválasztásától, megmunkálásától a díszítésig. Alkotásait a fába illesztett ólommal, rézzel, csonttal, kaucsukkal díszítette, rézdróttal körülszegezte, ezzel sajátos jelleget adott tárgyainak. Az 1950-es években újra induló népi iparművészeti mozgalom fedezte fel őt is. 1954-ben megkapta a népi iparművész címet.
1964-ben a hortobágyi pásztorok használati tárgyai, és az ezekre alapuló gazdagon díszített faragott tárgyaiért megkapta a Népművészet Mestere kitüntető címet.