Összetett keresés
Tarczali Ádám
-
Település:
Nyíregyháza
- Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg
- Ország: Magyarország
- Díjazási év: 1970
- Műfajcsoport: Mesemondók
- Műfaj: mesemondó
- Születési év: 1894
- Halálozási év: 1975
Leírás
Tarczali Ádám 1894. október 30-án született Nyíregyházán. A mesemondás szeretetébe családi hagyományként nevelődött bele. Nagyapja, aki katonáskodott 1848-ban, sok történetet, mesét mondott neki. Nagyanyja és édesapja, Tarczali András is nagy mesemondók voltak. Gyermekkorában sok mesét hallott az akkor már 80 év körüli, tirpák (Nyíregyháza környéki szlovák) származású Krupa János mesemondótól is.
1914-ben Munkácsra vonult be katonának. Így emlékezik a katonaság-beli mesemondásról:
„Főképpen ott volt mesemondás, a 65. gyalogezrednél, mindig este. Mikor a villanyt eloltották, felszólítottak, hogy aki tud valamilyen mesét, az mondja. (…) Hát, hallottam, hogy voltak egyes szakaszok meg egyes századok, ahol kötelező volt. De itten nálunk például, voltunk többen, akik tudtunk meséket. Hallgatták végig, és addig mesélt az ember, míg el nem aludt mindenki. Néha még éjfélig is!”
Háború után a szomszédsággal, a családtagokkal jöttek össze esténként, s a gyermekei meg a szomszéd gyermekek kérésére mesélt.
Mint kőműves sokfelé járt és igen sok népmesét megtanult. A nyíregyházi Jósa András Múzeum 146 meséjét őrzi archívumában.
A Népművészet Mestere kitüntetést 1970-ben kapta meg.
Források
Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák („tirpák”) nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9.) Nyíregyháza, 1977. 64-67.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_Jamk_09_Tirpak1/?pg=69&layout=s
Tarczali Ádám egyik meséje olvasható itt:
A nyírfa levétől megerősödött nyesle pásztorlegény. (gyűjtés, 1969.)
Erdész Sándor: Nyíregyházi szlovák („tirpák”) nyelvjárási és néprajzi emlékek (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 9.) Nyíregyháza, 1977. 67-75.
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_Jamk_09_Tirpak1/?pg=69&layout=s
Egy másik meséjéből részlet olvasható az alább tanulmány 88-89. oldalán:
Az állatnyelv mesetípus (gyűjtés, 1970.)
Erdész Sándor: Fehér kígyó a magyar néphagyományban. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 12-14. 1969-1971. 73-91.
http://epa.oszk.hu/01600/01614/00009/pdf/nyjame_12-14_1969-1971_073-091.pdf