Leírás
Fodor Sándor ’Neti’, Kalotaszeg egyik legjelentősebb prímása volt. 1922. április 02-én cigányzenész családba született a Kolozs megyei Gyaluban (Giläu). Apja: Zágor Samu ’Mácsuj’ hegedült, nagyapja brácsás volt, nagybátyja Varga Péter ’Zöldes’, idősebb Varga Ferenc ’Csipás’ a balkezes brácsása volt. Ragadványnevét édesanyjától kapta, akit Netinek hívtak. A hegedűtanulást kisgyermekként kezdte, édesapja, majd idősebb Csipás Feri tanította. Később sokat muzsikáltak a fiatal Csipással, Neti vele szeretett a legjobban játszani. Sokat költözött, először Szucságba, majd 18 évesen Magyargyerőmonostorra. A katonaság elől átszökött az akkor Magyarországhoz tartotó Észak–Erdélybe, a visszavonuló csapatokkal menekültek Magyarországra, majd 1945-ben visszatért Szucságba. Innen 1960 körül költöztek Egeresere, ahol kazánfűtő, majd 1977-ben Kisbácsba költözött. Mesterségét második házasságából született fia, ifj. Fodor Sándor viszi tovább.Fodor Sándor ’Neti’, Kalotaszeg egyik legjelentősebb prímása volt. 1922. április 02-én cigányzenész családba született a Kolozs megyei Gyaluban (Giläu). Apja: Zágor Samu ’Mácsuj’ hegedült, nagyapja brácsás volt, nagybátyja Varga Péter ’Zöldes’, idősebb Varga Ferenc ’Csipás’ a balkezes brácsása volt. Ragadványnevét édesanyjától kapta, akit Netinek hívtak. A hegedűtanulást kisgyermekként kezdte, édesapja, majd idősebb Csipás Feri tanította. Később sokat muzsikáltak a fiatal Csipással, Neti vele szeretett a legjobban játszani. Sokat költözött, először Szucságba, majd 18 évesen Magyargyerőmonostorra. A katonaság elől átszökött az akkor Magyarországhoz tartotó Észak–Erdélybe, a visszavonuló csapatokkal menekültek Magyarországra, majd 1945-ben visszatért Szucságba. Innen 1960 körül költöztek Egeresere, ahol kazánfűtő, majd 1977-ben Kisbácsba költözött. Mesterségét második házasságából született fia, ifj. Fodor Sándor viszi tovább.
A 20. század közepén „parasztzene” volt a keresztelőn, esküvőn, siratáskor, általában minden ünnepen (karácsony napjától újév másnapjáig, illetve húsvétkor minden este bál volt). Fodor Sándor hatalmas repertoárral rendelkezett: muzsikál magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt. Mint minden jó prímás, kialakított magának egy standard dallamsorrendet, melyet általában betart. Kivételes zenész volt, fanatikus vitalitással, kreativitással rendelkezett. A fiatal népzenészek közül sokan választották mesterüknek. Ideális pedagógus volt, mindenkit szívesen tanított. Az 1980-as évektől kezdődően Neti megérte a hagyományos kalotaszegi zenének a kiveszését is, kénytelen volt – a falusi muzsikus kiszolgáló szerepéből adódóan – ő is megtanulni a legújabb divattáncokat (pl. kacsatáncot is. Játékát három szóló CD-n és megszámlálhatatlan mennyiségű gyűjtött anyagon hallhatjuk. 2004. október 20-án hunyt el.
Tudásáért a Népművészet Mestere díjat 1998-ban kapta.
