Magyarország

Kovács Tivadar görög keleti vallású cigány családba született Méhkeréken, 1925. május 7-én. Édesapja kovácsmester volt, nyolcan voltak testvérek, akik közült öten még kiskorában, két lánytestvére pedig 15 és 17 évesen halt meg. Édesapjától kezdett hét évesen hegedűn tanulni, akivel annak háláig együtt játszott. Hat elemit végzett, az iskolában a tanító minden héten körmöst osztott neki, amiért 18 éves kora előtt eljárt zenélni. 14 éves koráig kontrás volt, utána pedig már hegedűsként édesanyja öccsével járt muzsikálni. Sok zenekarban játszott, többnyire Méhkeréken, de fiatal korában Eleken és Kétegyházán is. 1943-ban, 19 évesen nősült, felesége Rác Anna, aki Madarásziban született szintén zenész családba. A zenélésen kívül volt kovácsmester, eljárt kaszálni, feleségével részesarató munkákat vállalt illetve summásnak állt a környéken. Zenélni kocsmába, fonóba, táncházba, névnapokra, disznótorra, aratáskor és csépléskor jártak. Télen a házakban, nyáron az udvaron tartották a mulatságokat, volt, hogy 15-20 alkalomra előre szerződtették őket. Kezdetben hagyományosan csak hegedű-kontra párosításban jártak zenélni, de a felszabadulás után bőgővel is kiegészült a zenekar. A katonaság alatt sem vált meg a hegedűjétől, két hónap alatt alakított egy zenekart és egy tánccsoportot. Mesterségét fia, János folytatta, aki 1994-ben szintén elnyerte a Népművészet Mestere kitüntetést.

Tudásáért 1976-ban a Népművészet Mestere díjjal tüntették ki.

Fotó: Hagyományok Háza, Folklór Archívum, Halmos Béla Fotógyűjtemény