A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1939

Leírás

Maneszes Márton 1939-ben született Magyarszováton. A családjában egyetlen fiúgyermek volt, ezért neki kellett a szülőket „megőrizni, megügyelni öregségükre”, ezért a hatodik osztály után nem engedték, hogy elvégezze a hetedik osztályt. Aztán mégis titokban „el-ellépegetett” az iskolába, majd amikor a többiek elmentek felvételizni Kolozsvárra, ő is velük szökött. Sikerült a felvételi, de a szülők továbbra sem engedték tanulni. Apja látva fia szomorúságát, elment Kolozsvárra, az ócskapiacra, és vett egy hegedűt. Így kezdett 14 évesen a hegedüléssel foglalkozni. Kezdte a cigányoktól „lopásból, hallásból” eltanulni a dalokat, amiket egyedül kigyakorolt. Tizenhat évesen egy lakodalomban édesapja odavitte Vintilla Mártonhoz, elkérte annak hegedűjét, s amikor játszani kezdett „akkor látta meg a közönség, hogy kezdek indulni.” Egyre többször hívták táncba, jegyváltásokra, később lakodalmakba muzsikálni. 1963-ban elvégezte a kántorképzőt, így falujában a református egyház kántora lett. A Ceausescu rezsimben két évre eltiltották még attól is, hogy kezébe vegye a hangszerét. Ha hegedült volna, letartóztatják, törvényes eljárást indítottak volna ellene. A rendszerváltás után enyhült a helyzet, többször járt Magyarországon, sok felvételt készítettek vele és táborokba hívták tanítani. A Kallós Zoltán által szervezett válaszúti a népzenei táborban rendszeresen tanít, ahová Erdélyből, és Magyarországról is jönnek tanítványai. Játékának különlegessége, hogy minden hangot külön-külön „kiszínez”. Állítása szerint „a hegedűjáték a díszítésekkel olyan kell legyen, mint a szépen felöltözött leány.Maneszes Márton 1939-ben született Magyarszováton. A családjában egyetlen fiúgyermek volt, ezért neki kellett a szülőket „megőrizni, megügyelni öregségükre”, ezért a hatodik osztály után nem engedték, hogy elvégezze a hetedik osztályt. Aztán mégis titokban „el-ellépegetett” az iskolába, majd amikor a többiek elmentek felvételizni Kolozsvárra, ő is velük szökött. Sikerült a felvételi, de a szülők továbbra sem engedték tanulni. Apja látva fia szomorúságát, elment Kolozsvárra, az ócskapiacra, és vett egy hegedűt. Így kezdett 14 évesen a hegedüléssel foglalkozni. Kezdte a cigányoktól „lopásból, hallásból” eltanulni a dalokat, amiket egyedül kigyakorolt. Tizenhat évesen egy lakodalomban édesapja odavitte Vintilla Mártonhoz, elkérte annak hegedűjét, s amikor játszani kezdett „akkor látta meg a közönség, hogy kezdek indulni.” Egyre többször hívták táncba, jegyváltásokra, később lakodalmakba muzsikálni. 1963-ban elvégezte a kántorképzőt, így falujában a református egyház kántora lett. A Ceausescu rezsimben két évre eltiltották még attól is, hogy kezébe vegye a hangszerét. Ha hegedült volna, letartóztatják, törvényes eljárást indítottak volna ellene. A rendszerváltás után enyhült a helyzet, többször járt Magyarországon, sok felvételt készítettek vele és táborokba hívták tanítani. A Kallós Zoltán által szervezett válaszúti a népzenei táborban rendszeresen tanít, ahová Erdélyből, és Magyarországról is jönnek tanítványai. Játékának különlegessége, hogy minden hangot külön-külön „kiszínez”. Állítása szerint „a hegedűjáték a díszítésekkel olyan kell legyen, mint a szépen felöltözött leány.

Munkásságáért 2004-ben kapta meg a Népművészet Mestere díjat.

Források

Diszkográfia és bibliográfia:

Észak-mezőségi népzene IV. MTA ZTI 1985 LPX 18111
Erdélyi prímások találkozója 1999. 
Mezőségi népzene (Magyarszovát-Búza) 2000. Fonó records FA-100-2
Mezőségi népzene – Magyarszovát (Kallós Archívum, kazetta)

Videográfia:

Balladák filmje II. rész 1983-89, rendezte: Gulyás Gyula-Gulyás János.
Beyond the forest – Hungarian Music in Transylvania 1990. rendezte: Ronay Esther. 
Rabja vagyok az életnek. Portré Maneszes Márton kántor magyarszováti prímásról, 1994, Goëss Film, 54 percRendező: Szomjas György.