A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1927
Halálozási év: 2008

Leírás

Zerkula János Gyimesbükkön született 1927 augusztus 27-én. Édesapja, Zerkula György halála után, 6 évesen a sógoráékhoz Hidegségszádára került. A sógora zenész volt, és kicsi korától kezdve tanította zenélni. Minden nap 10 órától egy órán át tanította, de mindig csak egy nótára, az „Aprószemű kendermag”-ra. A sógora zenélés mellett suszterkedett is. A háborúban halt meg, mikor Zerkula János 9 éves volt. Ettől kezdve nénjével Annával járt a lakodalmakba zenélni. Két osztályt végzett csak el. Látását gyerekkorától fogva fokozatosan elvesztette.
Nagyon könnyen tanult dallamokat idősebb zenészektől és mindenhonnan. Lakodalmakat, bálokat, kalákákat muzsikált végig, a halottat is muzsikaszóval kísérték a temetőbe. Feleségét (Fikó Reginát, 1922 június 3. Gyimesfelsőlok) csak annak édesapja orosz fogságból való hazatérése után vehette el, 1947-ben. Egy fiuk született György, aki zongorát tanít, de e mellett vendéglőben is játszik. Zerkula János hegedűje felépítést tekintve eltér az általánosan ismerttől, gyimesi szokásnak megfelelően egy ötödik húr is van rajta. A rendszerint a-ra hangolt húr felhangokkal dúsítja, így erősíti a hegedű hangját, jobban hallhatóvá teszi az erősítés nélkül, általában egyedül muzsikáló prímás játékát. Nem készített maga számára hangszert, csak a fiának csinált kis játékhegedűt. Mindig muzsikálásból élt, felesége néha elment a szomszédoknak szénát takarni, gyűjteni, kapálni. A lakodalom általában vasárnap 10órától hétfőn délután 3-4 óráig tartott. Játékának különlegessége abból is állt, hogy egy időben tudott hegedülni és énekelni. Gyógyítással is foglalkozott, amit még gyermekkorában édesapjától tanult, aki szanitéc volt a háborúban.
Zerkula János és felesége, Fikó Regina muzsikáját így méltatja Halmos Béla az Este a Gyimesbe' jártam hanglemez bevezetőjében: "A gyimesi hegedűstílust jelesen képviselve Zerkula János muzsikálása különleges, nem tipikus élményt is nyújt hallgatóinak. Ritka eset ugyanis, hogy egy prímás a hegedűlés mellett ugyanakkor énekeljen is... Természetesen az improvizált, a táncot követő hegedűjáték mellett a gardonozás sem mechanikusan ismétlődő ritmuselemek sorozata. A hegedű játékához és a tánchoz igazodva, azt segítve a gardonos is variál, s olykor egész bonyolult ritmusokat és a különleges hanghatásokat is hallhatunk. Zerkula János és felesége-gardonosa, Fikó Regina annak az utolsó generációnak a tagjai, akik még a hagyományos módon szerezték meg zenei ismereteiket, s akik után sajnos már nem áll ott a következő zenésznemzedék."
Magyarországpn 1989-től fogva koncertezett. Fellépett többek között a Művészetek Palotájában, a Fővárosi Művelődési Házban, a Fonó Budai Zeneházban, Romániában a bukaresti Magyar Kulturális Központban. Szerepelt Bereczki Csaba Életek éneke című dokumentumfilmjében.
A Népművészet Mestere kitüntetést 1997-ben kapta meg.
Fotó: Suzuki-Berkes Katalin

Források

Cikkek:

90 éve született a legendás vak prímás, Zerkula János. Kulturvilág, 2017. 09.24.
https://kulturvilag.blogstar.hu/2017/09/24/90-eve-szuletett-a-legendas-vak-primas-zerkula-janos/42823/

Az angyalokkal volt ő közeli rokonságban. 90 éve született Zerkula János. Ritmus és hang. 2017 szeptember 22.
https://ritmuseshang.blog.hu/2017/09/22/az_angyalokkal_volt_o_kozeli_rokonsagban


Videográfia:

Halmos Béla: A szívben még megvan. Portré Zerkula János gyimesi prímásról. 1994.

Video felvétel

Hegedűiskola XI. - Zerkula János - gyimesi népzene
https://www.youtube.com/watch?v=QSfKC_3r4JQ&feature=related

Három gyimesi prímás 2001. (Zerkula János, Antal Zoltán "Vak Zolti", Tímár Viktor)
https://youtu.be/ui3Pyoa-1_g

Hangfelvételek
:

A Folkór Adatbázisban:
http://folkloredb.hu/fdb/index.php?page=search_sw

Este a Gyimesbe jártam. Csángó népzene. Hungaroton, 1987. SLPX 18130
(Gyűjtötte Sára Ferenc, leírást készítette Halmos Béla)

Gyimesi népzene. Zerkula János keservesei. Új Pátra – Az Utolsó Óra program gyűjteményéből, 1997-1998. Budapest: Fonó Records, 2002. FA-116-2